Az időseknek nemcsak az unokák nevelésében, hanem a termelésben, szolgáltatásban és a fogyasztásban is felértékelődik a jelentősége. Már nem egyszerűen a fiatalok tartják el az időseket, de az idősek is egyre jelentősebb arányban járulnak hozzá a gazdasági teljesítményhez. Éppen ezért egyre fontosabb az idősek aktivitásának, egészségének és munkaképésségének megőrzése. Ehhez szükséges a betegségeket megelőző szemlélet elterjedése, a minél több testmozgás, valamint a különböző megbetegedések megelőzésére szolgáló vakcinák minél szélesebb körben történő elérhetővé tétele – olvasható a Nézőpont Intézet elemzésében.

A 65 év feletti idősek gazdasági hozzájárulását négy tényezőn keresztül számszerűsítették: nyugdíj melletti munkavállalás, önkéntesség, informális gondozás és gyermekfelügyelet. Ezek alapján 2018-ban az idősek 1 348,3 milliárd forint értékben járultak hozzá a nemzetgazdasághoz, azaz

egy 65 év felettire 728 052 forint hozzáadott érték jutott.

A legnagyobb összeg az informális gyerekfelügyeletben keletkezik, 642,2 milliárd forintot tett ki. 2018-ban csaknem 60 ezer nyugdíjas dolgozott Magyarországon, ezen tevékenységgel 469,4 milliárd forint hozzáadott értéket állítottak el.

A KSH adatai szerint egy biztosítottra átlagosan évente 203 020 forint egészségügyi kiadás jut, míg az idősekre szakirodalmi becslések szerint háromszor ennyi. Megállapítható tehát, hogy az idősek az egészségügyi ellátásuk kiadásainál többel járulnak hozzá a magyar gazdaság teljesítményéhez – írják az elemzésben.

A Nézőpont Intézet 18 és 65 év közöttiek, valamint a 65 évesnél idősebbek körében végzett kutatása alapján a társadalom idősekkel kapcsolatos megítélése döntően pozitív (egy ötfokú skálán, ahol az öt a teljes egyetértést, míg az egy a teljes egyet nem értést jelölte a fiatalabbak körében átlagosan 4,39, az idősek körében pedig 4,26 pontot kapott, hogy az idősek a társadalom hasznos tagjai). Mindkét csoport úgy látja, az idősekről való gondoskodás össztársadalmi feladat (a fiatalabb korcsoport 78, míg az idősek 75 százaléka gondolja így). A fiatalabbak az állami szerepvállalásban és a család aktív részvételében látják ennek kulcsát, (35 és 33 százalék e két tényezőt jelölte első helyen, míg az öngondoskodást 28 százalék), az idősebbek pedig nagyobb hangsúlyt fektetnének az öngondoskodásra (43 százalék, szemben a másik két tényezőre voksolók 23 és 29 százalékpontjával).

Egyetértés volt abban is, hogy az idősek számára a lehető legmagasabb szintű egészségügyi ellátást kell biztosítani. Az idős társadalom többsége igyekszik minél többet tenni egészsége megőrzéséért

• 84 százalék rendszeresen szedi felírt gyógyszereit,
• 78 százalék nem, vagy csak ritkán fogyaszt alkoholt,
• 74-74 százalék igyekszik egészségesen táplálkozni, és betartani orvosa utasításait,
• 73-73 százalék nem dohányzik, és rendszeresen figyeli egészségi állapotát vérnyomás- vagy vércukormérés segítségével,
• 70 százalék napi vagy heti rendszerességgel mozog,
• 59 százalék pedig rendszeresen kivizsgáltatja magát.

Az ajánlott védőoltások beadatásában többségük nem kezdeményező – 44 százalékuk adatja be magának, így ezen a területen érdemes lehet oltások ösztönzése, elkerülve számos megbetegedést és halálesetet.