Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 16. vasárnap Ábrahám
Az amerikai Allergiás és Fertőző Betegségek Országos Intézete (NIAID) által közreadott,  dátumozatlan elektronmikroszkópos kép a SARS-CoV-2 nevű koronavírusról, amint laboratóriumban tenyésztve a narancsárga színű kórokozó előtör a környező sejtből. A 2019-nCoV néven is ismert vírus egy fertőző humán koronavírus, amely a COVID-19-nek nevezett, tüdőgyulladásos megbetegedést okozza. A mintát egy betegtől vették az Egyesült Államokban. A COVID-19-nek elnevezett újfajta koronavírus előidézte betegség halálos áldozatainak száma 1776-ra emelkedett Kínában, a legtöbben a járvány gócpontjában, Hupej tartomány székhelyén, Vuhanban hunytak el. A 2019 december közepe óta tomboló járvány fertőzöttjeinek száma 70 548-ra nőtt.
Nyitókép: MTI/AP/NIAID-RML

Új részleteket árultak el a koronavírus itthoni izolálásáról

Német és olasz szakemberek is segítségére voltak magyar kollégáiknak abban, hogy sikerüljön mesterséges körülmények között izolálni a koronavírust - mondta Kiss Zoltán, a Nemzeti Népegészségügyi Központ virológusa.

Müller Cecília, az országos tisztifőorvos a koronavírus-fertőzés elleni védekezésért felelős operatív törzs legutóbbi sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy az NNK Nemzeti Biztonsági Laboratóriumában sikeresen izolálták a koronavírust, Magyarországon először.

Kiss Zoltán az M1-nek az eljárásról elmondta,

több mint egy hétig kellett várniuk arra, hogy a speciális sejtkultúrába helyezett vírus szaporodni kezdjen.

Az eljárásban segítségükre voltak német kollégáik, akiknek Európában az elsők között sikerült izolálniuk a vírust, valamint azok az olasz szakemberek is, akik megosztották a szükséges "laboratóriumi trükköket" a magyarokkal – írja a hirado.hu.

A virológus szerint nagy a nemzetközi összefogás a kórokozó kutatásában, a szakemberek megosztják egymással a tapasztalataikat, és összehangolják eredményeiket. A vírus kutatása során megszerzett ismeretanyagokat egy nemzetközi adatbázisba is feltöltik - tette hozzá.

Hangsúlyozta, hogy a tapasztalatok megosztása, illetve az így nyert szélesebb kép fontos a vírus teszteléséhez - ami az izoláció után elkezdődhet -, végül pedig a vakcina gyártásához.

Elmondta azt is, a vakcina elkészítéséig a járványügyi intézkedéseken van a hangsúly: fel kell deríteni a fertőzésgócokat, a betegeket pedig el kell különíteni. A megbetegedett idős embereknek - ha kell - a megfelelő terápiával kell segíteni - tette hozzá.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Érkeznek a képek az éjjeli, M3-on történt tömegszerencsétlenségről
12 halott

Érkeznek a képek az éjjeli, M3-on történt tömegszerencsétlenségről

Összeroncsolódott autóbusz műszaki mentésén dolgoznak tűzoltók az M3-as autópálya Nyíregyháza felé vezető oldalán, Mezőkeresztes és Mezőnagymihály között 2026. augusztus 16-án reggel. Tucatnyi ember halt meg a balesetben.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
Mi áll az egyre fokozódó európai nyári aszályok hátterében?

Mi áll az egyre fokozódó európai nyári aszályok hátterében?

Magyarországon és szerte Európában az elmúlt években/évtizedekben egyre súlyosabbak a nyári aszályok. A kutatók már régóta tudják, hogy a szárazodásért két fő mechanizmus a felelős. Az egyik az üvegházhatású gázok okozta, térben egységes „háttérmelegedés” (termodinamikai melegedés), a másik a nagytérségi légköri cirkuláció átrendeződéséből adódó egyre szaporodó anticiklonális helyzetek és a hozzájuk kapcsolható hőkupola jelenség. A két mechanizmus ugyan nem független egymástól, hiszen a háttérmelegedés felerősíti a hőkupolás helyzetek okozta melegedést, azonban a mindennapokban csak a két hatás együttes eredményét látjuk, azaz a növekvő időjárási szélsőségeket. Egy júliusban a Nature Geoscience-ben megjelent kutatás most szét tudta választani egymástól a két tényezőt. A tanulmány szerzői egy ötletes modellkísérlettel kimutatták, hogy az 1980 óta tartó szárazodás nagyobb részét nem a háttérmelegedés, hanem a légkörzés megváltozása okozza: a talajnedvesség csökkenésének mintegy 55%-a ehhez köthető. Ez az eredmény ugyanakkor egy egyre többet hangoztatott kényes bizonytalanságra is új fényt vet: az éghajlati modellek alulbecslik a légkörzési változások szerepét a növekvő szélsőségek kialakításában, ezzel pedig a modellelőrejelzések is jelentős bizonytalanságot hordoznak. Az alkalmazkodási stratégiák kialakítása során tehát figyelembe kell venni ezt a bizonytalanságot még akkor is, ha az szélesebb spektrumú változásokhoz való alkalmazkodást jelent.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×