Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Mesterházy Attila, a Magyar Szocialista Párt képviselője felszólal a 2019. évi központi költségvetés megalapozásáról szóló törvényjavaslat vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. június 29-én.
Nyitókép: MTI / Kovács Attila

Mesterházy Attila: az MSZP-nek van oka az önvizsgálatra

A korábbi elnök-frakcióvezető, miniszterelnök-jelölt az InfoRádióban értékelte a két kerületi polgármester DK-ba távozását a szocialisták szempontjából.

Két baloldali polgármester, a IIII. kerületet vezető Kiss László és a XVIIII. kerület élén álló Szaniszló Sándor is bejelentette: a jövő héten elhagyja az MSZP-t és a Gyurcsány Ferenc vezette DK-hoz csatlakozik. Két okot jelöltek meg: polgármesteri programjukhoz a fiatalabb párttól kaptak megfelelő támogatást és garanciákat, illetve európai kitekintésben közelebb érzik magukhoz Dobrev Klára programját, amely az európai minimálbér, a minimálnyugdíj és a családi pótlék körül forog.

A politikusok döntésére reagálva Mesterházy Attila, a Magyar Szocialista Párt korábbi elnöke és frakcióvezetője, egykori miniszterelnök-jelölt az InfoRádióban azt mondta, nagyon sajnálja a döntést.

"Ha így érzik, akkor

van okunk az önvizsgálatra, önkritikára az MSZP-n belül. Két kiváló politikusról van szó, olyanokról, akik győztes politikusok,

tehát én személyesen nagyon sajnálom, hogy más utat választottak, nekem nagyon jó volt mindkettejükkel a viszonyom" - fogalmazott Mesterházy Attila, aki köszöni, amit a két érintett az MSZP-ért tett, úgyhogy számára "ez egy szomorú nap", és bízik abban, hogy minden más érintett is el fog gondolkodni a most történteken.

Külön kitért arra, hogy reméli, segítségükkel továbbra is bizonyítja az ellenzék, hogy jobban irányítja Budapestet, mint a Fidesz. Ez amiatt érdekes, hogy az eddigi 4:7 arány 6:5-re fordult a DK és az MSZP között a fővárosi közgyűlésben.

Fontos veszteség, de...

Kiss László és Szaniszló Sándor az InfoRádió megkeresésére nem kívánt nyilatkozni, Szaniszló Sándor azonban a XVIIII. kerületi televíziónak adott egy interjút, amelyben azt mondta: a DK tudja biztosítani azt a hátteret, amivel 100 ezer embernek tett ígéreteiket be tudják váltani.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára egyébként épp a héten beszélt a parlament plenáris ülésén a Demokratikus Koalíció térhódításáról, és arról, hogy az ellenzék vezére valójában Gyurcsány Ferenc.

Pulai András, a Publicus Intézet ügyvezető igazgatója ezzel összefüggésben az InfoRádiónak azt mondta, hogy a változást

a kormányoldal valóban a saját véleménye alátámasztására fogja felhasználni, az ellenzék vezére azonban nem az lesz, akit a kabinet megnevez,

hanem aki megnyeri a majdani előválasztást.

"Minden ilyen veszteség fontos veszteség az MSZP számára, de az ellenzéki oldalon belül maradtak ezek a politikusok, ugyanúgy a Fidesszel szemben fognak harcolni, egy-másfél év múlva pedig nagyjából már csak ez fog számítani."

Az MSZP véleménye - mint a pártközleményből kiderül - az, hogy a kilépés komoly csalódás, "cserbenhagyás", de a döntést tudomásul veszik, sok sikert kívánnak a két kerületvezetőnek.

Kiss László és Szaniszló Sándor Szanyi Tibor, Botka László és Trippon Norbert után hagyja el a szocialistákat.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×