Infostart.hu
eur:
384.85
usd:
334.09
bux:
0
2026. április 4. szombat Izidor

Nem jogerősen tizenöt évre ítélte a bíróság a sólyi gyermekgyilkost

A Pfeifer Péter vezette bírói tanács szerint a vádlott aljas indokból, különös kegyetlenséggel gyilkolta meg a 14 év alatti, védekezésre képtelen sértettet, ezért tizenöt év szabadságvesztésre ítélték, melynek letöltését fiatalkorúak börtönében kell megkezdenie.

Nem jogerősen tizenöt év szabadságvesztésre ítélte a Veszprémi Törvényszék a 2018-as sólyi gyermekgyilkosság elkövetőjét szerdán.

A zárt tárgyalást követő bírói indoklás szerint az elkövető, mivel maga is fiatalkorú volt a 2018 májusi gyilkosság idején, legfeljebb tizenöt év szabadságvesztéssel büntethető, és a bíróság a súlyosbító körülményeket figyelembe véve a maximális mértéket szabta ki. Mellékbüntetésként a vádlottat tíz évre eltiltották a közügyek gyakorlásától.

Az ítéletet az ügyész tudomásul vette, a tárgyalást a börtönből távmeghallgatással élőben követő vádlott és kirendelt védője enyhítésért fellebbezett, így az ítélet másodfokon a Győri Ítélőtáblán folytatódik majd.

A bíróság döntött arról is, hogy a szökés és elrejtőzés veszélye miatt fenntartják az elkövető letartóztatását.

A nyolcéves sólyi kislány eltűnését 2018 májusában édesapja jelentette a rendőrségen, a gyermek holttestét másnap hajnalban találták meg a szomszédos Királyszentistván közelében. A gyilkossággal gyanúsított, akkor 16 éves hajmáskéri fiatalt még aznap elfogta a rendőrség, és miután beismerő vallomást tett, a bíróság elrendelte letartóztatását.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.04.07. kedd, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
Akár Kanada és Marokkó is csatlakozhat az EU-hoz a következő évtizedekben

Akár Kanada és Marokkó is csatlakozhat az EU-hoz a következő évtizedekben

Megjelent a Portfolio Checklist Extra, amiben Szabó Dániellel, a Portfolio makrogazdasági elemzőjével beszélgettünk az EU lehetséges bővítéséről. Ezt sokszor úgy kezeljük, mintha egy előre lefutó, szinte automatikus forgatókönyv lenne, holott könnyen lehet, hogy épp ez lesz Európa következő nagy politikai törésvonala. De van-e mögötte kézzelfogható politikai vagy piaci kényszer, vagy inkább érdekek és alkuk mozgatják? És egyáltalán: az alapítók valóban egy olyan Európát képzeltek el, ahol előbb-utóbb minden ország uniós taggá válhat? Beszélgetésünkben azt is körbejárjuk, melyik jelölt áll a legközelebb a csatlakozáshoz, kiket tartanak a legnehezebben „kezelhető” szereplőknek, és hol tűnik reálisnak, hogy belátható időn belül nem várható érdemi előrelépés.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×