Infostart.hu
eur:
386.46
usd:
328.27
bux:
110953.4
2025. december 30. kedd Dávid
Merkely Béla rektor (j) átadja a Semmelweis Budapest Award díjat Roska Botond neurobiológusnak a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikáján 2019. november 18-án.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi

Ettől még a ráknál és az Alzheimernél is jobban rettegünk

Az elmúlt húsz évben sokkal fontosabbá vált az emberek számára a látás – vélekedett az InfoRádió Aréna című műsorában Roska Botond, a Magyar Szent István-renddel kitüntetett neurobiológus, kutatóorvos. Hozzátette: anyagi oka is van annak, hogy miért kevesebb látással kapcsolatos kutatást végeznek.

Az emberek a legjobban a látásuk elvesztésétől félnek – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Roska Botond, a Magyar Szent István-renddel kitüntetett neurobiológus, kutatóorvos.

"Az emberek az utóbbi időben fedezték föl, hogy mennyire fontos a látásuk. Ha 20 éve megkérdeztük volna őket, hogy mit gondolnak a látás elvesztéséről, azt mondták volna, hogy »ó, hallottunk róla«, és ennyi. Ma, egy Amerikában történt felmérés szerint, amikor arról kérdezték az embereket, hogy mitől félnek a legjobban, a látás elvesztés volt az első – ismertette a szakember. – A rák és az Alzheimer előtt!" Roska Botond rámutatott, az okostelefonok és számítógépek előtt töltjük az életünket, így, ha hirtelenjében elveszítenénk a látógödör képességét az olvasásra, akkor kikerülnék a társadalomból. Ez száz évvel ezelőtt még nem így volt, tehát

a látás hirtelen nagyon fontos lett.

A neurobiológus arra is, hogy napjainkban miért károsodik jobban az emberek látása, mint korábban: "Van egy nagy szegmense a társadalomnak, aki elveszti a látását, a gyengén látás exponenciálisan nő, miután egyre öregebbek leszünk, az időskori vakság a legnagyobb vaksági tényező – magyarázta. Ugyanakkor minél többet beszélünk róla, annál inkább a figyelem központjába kerül a téma, így a politikusok és tudományos döntéshozók, a különféle cégek, akik a pénzt biztosítják a kutatásokra, elgondolkodnak ezen és elkezdhetnek befektetni."

Roska Botond hangsúlyozta, hogy anyagi oka is van annak, hogy miért kevesebb látással kapcsolatos kutatást végeznek. "A legnagyobb probléma ma nem a tudás, vagy a terápia kidolgozásának a hiánya, hanem a pénz. Ez sokkal nagyobb probléma, mint az emberek gondolják" – fogalmazott, hozzátéve, hogy például a

rákkutatásra ezerszeresen több pénz van, mint a látásvisszaállításra,

ami részben azzal magyarázható, hogy az emberek csak az utóbbi időkben fedezték föl, mennyire is fontos a látásuk, ismételte meg.

A kutatóorvos az InfoRádió Aréna című műsorában arra is kitért, hogy a látásromlást a gének is jelentősen meghatározzák. Viszont több kutatás is zajlik, amelyek, ha eredményesek lesznek, akkor komoly sikereket lehet velük elérni a látás területén.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Pirosba csúszott Amerika, de az éves mérleg még mindig kiváló

Pirosba csúszott Amerika, de az éves mérleg még mindig kiváló

Az ázsiai tőzsdéken ma reggel kisebb esést láthattunk, ezt követően Európában óvatos optimizmus volt megfigyelhető, Amerikában pedig kisebb mínuszban zártak a tőzsdék. A nemesfém piacra is nagyon érdemes figyelni az év utolsó napjaiban, ugyanis az ezüst és az arany árfolyama is új történelmi csúcsot döntött az éjjeli órákban, ezt követően azonban egy nagyobb zuhanás vette kezdetét. Gazdasági események szempontjából nem voltak nagy izgalmak, és a potenciális ukrajnai békével kapcsolatos hírek sem mozgatták meg nagyon a részvénypiacokat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×