eur:
400.85
usd:
371.61
bux:
92158.56
2025. március 27. csütörtök Hajnalka
Merkely Béla rektor (j) átadja a Semmelweis Budapest Award díjat Roska Botond neurobiológusnak a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikáján 2019. november 18-án.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi

Ettől még a ráknál és az Alzheimernél is jobban rettegünk

Az elmúlt húsz évben sokkal fontosabbá vált az emberek számára a látás – vélekedett az InfoRádió Aréna című műsorában Roska Botond, a Magyar Szent István-renddel kitüntetett neurobiológus, kutatóorvos. Hozzátette: anyagi oka is van annak, hogy miért kevesebb látással kapcsolatos kutatást végeznek.

Az emberek a legjobban a látásuk elvesztésétől félnek – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Roska Botond, a Magyar Szent István-renddel kitüntetett neurobiológus, kutatóorvos.

"Az emberek az utóbbi időben fedezték föl, hogy mennyire fontos a látásuk. Ha 20 éve megkérdeztük volna őket, hogy mit gondolnak a látás elvesztéséről, azt mondták volna, hogy »ó, hallottunk róla«, és ennyi. Ma, egy Amerikában történt felmérés szerint, amikor arról kérdezték az embereket, hogy mitől félnek a legjobban, a látás elvesztés volt az első – ismertette a szakember. – A rák és az Alzheimer előtt!" Roska Botond rámutatott, az okostelefonok és számítógépek előtt töltjük az életünket, így, ha hirtelenjében elveszítenénk a látógödör képességét az olvasásra, akkor kikerülnék a társadalomból. Ez száz évvel ezelőtt még nem így volt, tehát

a látás hirtelen nagyon fontos lett.

A neurobiológus arra is, hogy napjainkban miért károsodik jobban az emberek látása, mint korábban: "Van egy nagy szegmense a társadalomnak, aki elveszti a látását, a gyengén látás exponenciálisan nő, miután egyre öregebbek leszünk, az időskori vakság a legnagyobb vaksági tényező – magyarázta. Ugyanakkor minél többet beszélünk róla, annál inkább a figyelem központjába kerül a téma, így a politikusok és tudományos döntéshozók, a különféle cégek, akik a pénzt biztosítják a kutatásokra, elgondolkodnak ezen és elkezdhetnek befektetni."

Roska Botond hangsúlyozta, hogy anyagi oka is van annak, hogy miért kevesebb látással kapcsolatos kutatást végeznek. "A legnagyobb probléma ma nem a tudás, vagy a terápia kidolgozásának a hiánya, hanem a pénz. Ez sokkal nagyobb probléma, mint az emberek gondolják" – fogalmazott, hozzátéve, hogy például a

rákkutatásra ezerszeresen több pénz van, mint a látásvisszaállításra,

ami részben azzal magyarázható, hogy az emberek csak az utóbbi időkben fedezték föl, mennyire is fontos a látásuk, ismételte meg.

A kutatóorvos az InfoRádió Aréna című műsorában arra is kitért, hogy a látásromlást a gének is jelentősen meghatározzák. Viszont több kutatás is zajlik, amelyek, ha eredményesek lesznek, akkor komoly sikereket lehet velük elérni a látás területén.

KAPCSOLÓDÓ HANG

VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk
Nyugdíjkiegészítést fizet a kormány a magas infláció miatt
kormányinfó

Nyugdíjkiegészítést fizet a kormány a magas infláció miatt

A szerdai kormányülésen elhangzottakról tájékoztatott Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Vitályos Eszter kormányszóvivő. A legkisebb településen élők számára külön döntések születtek az ülésen, ezekről külön bejelentéseket tett Gyopáros Alpár kormánybiztos. Sok újságírói kérdés irányult a miniszterelnök március 15-ei beszédére és a jegybanknál zajló vizsgálatra.

Resperger István a kötelező sorkatonaságról: a rossz ukrán tapasztalatok megmutatták, mennyi előnye van

Elhúzódó háború esetén az utánpótlás mellett nagyon fontos a lakott területek és a kritikus infrastruktúra védelme, ezért is szükséges, hogy hosszabb távon megfelelő számú sorkatonaság legyen egy-egy országban – mondta az InfoRádióban a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Biztonságkutató Központjának igazgatója. Az ezredes arra is kitért, van-e elég ember Magyarországon arra, hogy adott esetben ismét elrendeljék a kötelező sorkatonai szolgálatot.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.03.27. csütörtök, 18:00
Gacsályi József
az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgató-helyettese
Mire készül a kormány a hazai építőiparban?

Mire készül a kormány a hazai építőiparban?

A szárnyaló évek után úgy tűnik, eljött a szűk évek időszaka a hazai építőipar, a megrendelések, a beruházások és a kivitelezések számára. De mit lehet és mit kell tennie a szektor szereplőinek azért, hogy a nehezebb éveket is sikerrel vegyék, és a következő nagy felívelési szakaszra ne összeesve, hanem megerősödve álljanak a rajtvonalnál? Hogyan lehet növelni a hatékonyságot? Milyen állami szerepvállalásra van szükség? A Portfolio Építőipar 2025 konferencián többek között erről beszéltek az ágazat szakértői.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×