INFORÁDIÓ 
2019. december 8. vasárnap
Mária

terror háza

schmidt mária

xxi. század intézet

kövér lászló

konferencia

gulyás gergely

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter előadást tart A történelem, ami nem ért véget. Európa 30 évvel a kommunizmus bukása után címmel megrendezett, a XXI. Század Intézet nemzetközi konferenciáján a Terror Háza Múzeumban 2019. november 14-én.

Gulyás Gergely: a kommunista diktatúra öröksége sokáig velünk maradt

Infostart / MTI

1989-90 a 20. századi magyar történelem egyik legfontosabb fordulópontja - hangsúlyozta a Miniszterelnökséget vezető miniszter Budapesten, a Terror Háza Múzeumban.

Gulyás Gergely a XXI. Század Intézet által rendezett A történelem, ami nem ért véget - Európa 30 évvel a kommunizmus bukása után című nemzetközi konferencia megnyitóján úgy fogalmazott: "mai mindennapjainkra semmilyen más történelmi esemény nem volt nagy olyan hatással, mint az 1989-90-es átalakulás, alkotmányos forradalom".

Immár 30 éve szabadságban, jogállamban, demokráciában élhetünk, nem pedig egy kommunista diktatúrában - szögezte le a miniszter, aki a többi között a szólásszabadságot és az alkotmányos keretek között gyakorolható gyülekezési jogot a rendszerváltás rendkívüli pozitívumának, a demokrácia áldásának nevezte.

A 30 évvel ezelőtti történelmi eseményeket is felidézve a miniszter arról beszélt, hogy Közép-Európa valamennyi országában végbement változások eredményeként szabad választásokon a nép által megbízott kormányok intézhették a közügyeket.

Utóbbiról megjegyezte, hogy rendkívüli nehézségeket okozott, hogy a kommunista diktatúra öröksége, "minden területen, a gazdaságtól a társadalmi morálig velünk maradt". A rendszerváltozás kritikáiról szólva, Antall József volt miniszterelnök híres mondását (Tetszettek volna forradalmat csinálni!) is idézve Gulyás Gergely Románia példáját említve azt mondta: "önmagában egy forradalmi esemény sem jelent feltétlenül mélyebb átalakulást".

Egyúttal megjegyezte: Antall József megállapítása "igaz arra", hogy a forradalmi átmenet hiánya "néhány területen a felelősségre vonást és az igazságszolgáltatást akadályozta, de önmagában az nem garantálta ezek megtörténtét". Álláspontja szerint a rendszerváltás kritikái abból következnek, hogy "nem mindig sikerült jól élnünk azzal a felelősséggel, ami a szabadságból adódott". Ezek között a kárpótlást és "a bűntető igazságtétel" elmaradását említette.

Gulyás Gergely ugyanakkor hangsúlyozta azt is, hogy az elmúlt 30 év változásai az országnak komoly fejlődést hoztak. Szavai szerint ez idő alatt "a 2002 és 2010 közötti időszaktól eltekintve" Magyarország - különböző formákban - de előrelépett, az országot felelősséggel vezették. Beszéde zárásaként a miniszter a rendszerváltás nagy vívmányának nevezte azt, hogy ma is van lehetőség jövőbeli alternatívák között dönteni, több lehetőség között választani és ennek következményét viselni.

Schmidt Mária: a nemzeti eszme vetette a szemétdombra a szovjet birodalmat

A közép-kelet-európai nemzetek emancipációs küzdelmei és az antikommunizmus voltak a döntő tényezők a szovjet rendszer megdöntésében; "a nemzeti eszme vetette a szemétdombra a szovjet birodalmat" - jelentette ki Schmidt Mária történész, a XXI. Század Intézet főigazgatója a konferencián.

Nyitóelőadásában Schmidt Mária arról beszélt, hogy kommunisták kisajátították a történelmet, kötelezővé és egyeduralkodóvá tették a marxista, osztályharc-alapú történelemszemléletet. A leigázott nemzetektől elvették a jogot múltjuk értelmezésére, nemzeti szempontú értékelésére - hangoztatta.

A nyolcvanas években "a rab nemzetek elkezdték kiszabadítani történelmi emlékezeteiket",

és ezzel a múlt értelmezése feletti monopólium feladására kényszerítették diktatúrát, ami "a kommunista ideológia kiüresítését és rendszereik legitimációjának szertefoszlását eredményezte".

A "30 éve szabadon" emlékév koordinálásáért felelős kormánybiztos az 1989-90-es "földcsuszamlásszerű változás" okairól szólva a lengyel származású, amerikai politológus, politikus Zbigniew Brzezinski (1928-2017) álláspontjával szemben úgy vélekedett: a pusztán gazdasági szempontoknál sokkal jelentősebb szerepet játszott a szovjet birodalom "szétporlasztásában" a nemzeti szuverenitás visszaszerzésének szándéka. Ezt úgy fogalmazta meg, hogy

1989-90-ben "a nemzet győzött az osztály felett, a nemzetállam a birodalom felett, a magántulajdon és a piacgazdaság a tervutasításos állami gazdasági modell felett, a szabadság iránti kiolthatatlan vágy a rabságba és szolgaságba kényszerítés felett (.)".

Schmidt Mária szólt arról is, hogy "marxizmussal fertőzött" értelmiségiek "máig sem tudták feldolgozni, hogy a nemzeti eszme (.) vetette a szemétdombra a szovjet birodalmat". Ehelyett Jürgen Habermas baloldali német filozófus véleményét osztják, aki szerint az 1989-90-es események célja a nyugat utolérése volt.

Szerinte a nyugat-európaiak azért nem ünneplik a kommunizmus felett aratott győzelmet, "mert időközben magukévá tették a kommunista ideológia megannyi hittételét és átvették módszereit".

Közép-Európára térve ismertette: térségünkben - a nyugati nyomásnak is köszönhetően - mindenhol átmentette magát a posztkommunista elit és "összebútorozott" a liberálisokkal, majd 20 éven keresztül megőrizte gazdasági, kulturális és hatalmi dominanciáját. Ennek folytatását a 2008-as gazdasági világválság azonban "egyszer és mindenkorra" lehetetlenné tette, azonban a balliberális elit nem tudott váltani, s ez okozta bukásukat.

Schmidt Mária előadásában kitért arra is, hogy a 2015-ös migrációs válság előidézésében a nyugat-európai politikai elit "tevőlegesen részt vett" a Közel-Kelet destabilizálásával. "Ideológiai elfogultságukban nem vettek tudomást arról, hogy a nyugatbarát politikusok eltávolítása után vagy a radikális iszlám kerül helyzetbe, vagy radikális iszlám, más lehetőség nincs" - szögezte le. A migránsok kötelező elosztási kvótájának tervére utalva úgy vélekedett, hogy (a nyugat-európai elit) "a beözönlők láttán, akciójuk kellemetlen következményeinek egy részét azonnal át akarták hárítani azokra a kelet-európai országokra, amelyek a válság előidézésében semmilyen szerepet nem játszottak".

Előadása szerint az illegális migrációban "inváziót" látó közép-európai országok egységbe tömörülése, saját érdekeik érvényre juttatása, határaik megvédése a nyugatiak számára "nem várt, felettébb kényelmetlen fejlemény" volt, ami annak is köszönhető, hogy nem értették meg 1989-90 üzenetét. Schmidt Mária értékelése szerint a migráció miatt 2015-ben Európa keleti és nyugati törésvonala is megjelent a 2008-as válság okozta, már meglévő észak-déli megosztottság után.

Németországot példaként említve a történész arról is beszélt, hogy az ország újraegyesítése azért sikerült "féloldalasra", mert a "múlttagadó és identitását vesztett" nyugati elit a keletiek gondolkodásbeli eltérésiről nem vett tudomást.

Mint vélekedett, a nemzeti kérdés 30 évvel ezelőtti diadala és az azóta is tartó közép-kelet-európai reneszánsza mára átgyűrűzött a Nyugatra is, amit azon törekvése idézett elő, hogy az Európai Uniót birodalommá változtassa.

"Ez késztette ellenállásra a nemrég újra szabaddá váló egykori rab nemzeteke"

- jelezte.

Schmidt Mária azt mondta: "1989-90 azt is megmutatta, hogy az utópikus célokból kiábrándult kelet-európai tömegek vissza akarnak térni a normalitáshoz". "A nyugati élcsapat ezzel szemben (.) késlekedés nélkül új utópikus projekt után nézett, amit a nyitott társadalomban meg is talált" - mutatott rá, majd szavai zárásaként úgy összegzett, hogy ez a globalizmus gazdasági céljait kiszolgáló elmélet a nemzetállamok lebontását hirdeti, mert azok akadályokat gördítenek a javak, az emberanyag és a kereskedelem mozgásának útjába.

A tanácskozáson mások mellett Ivan Krastev, a szófiai Liberális Stratégiák Központjának igazgatója, Francesco Giubilei, az olaszországi Fondazione Tatarella elnöke és Frank Füredi, a XXI. Század Intézet tudományos főmunkatársa tartott előadást, illetve kerekasztal-beszélgetést is rendeztek.

Nyitókép: MTI/Kovács Attila
A címlapról ajánljuk

INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018