Az elhízás, a cukorbetegség, a magas vérnyomás mind hajlamosítanak a pitvarfibrilláció kialakulására. Elsősorban a 70 év feletti lakosságot érinti a betegség, de a fiatalabb korosztályok 1 százaléka is érintett lehet. Sokszor teljesen tünetmentes ez a szívritmuszavar, mondta az InfoRádiónak Gellér László, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika osztályvezetője, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnökségi tagja.

"A páciensek egy része szinte semmit sem érez. Tehát,

vannak olyan betegek, akik szinte teljesen panaszmentesek,

ezért nagyon fontos, hogy a háziorvosi vizsgálat például 65 év fölött az úgy történjen meg, hogy EKG is készüljön a betegről – hangsúlyozta a kardiológus. – Még akkor is, hogyha a páciensnek nincsen egyébként panasza. A fiatalabb páciensek gyakran éreznek gyengeséget, gyakran éreznek szívdobogásérzést, fulladást."

Gellér László hozzátette, hogy a pitvarfibrilláció megnöveli a sztrók kockázatát. "Főleg idősebb korban, illetve amikor több társbetegség van, akkor a sztrókrizikó nő meg jelentősen

– fogalmazott. – Erre is különböző számolások vannak, a leggyengébb szerint is ötszörösére nő a sztrókrizikó, vagyis a szélütés veszélye."

Gyógyszeres vagy eszközös terápiával lehet kezelni a pitvarfibrillációt. A műtéti eljárás eredményességéről is beszélt a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika osztályvezetője az InfoRádiónak.

"Ezt úgy hívjuk, hogy katéterabláció. Az abláció valamilyen elválasztást jelent, vagy fagyasztásos, vagy pedig egy égetéses módszerrel, tehát valami olyan módon, ami a kórósan működő sejtek kiiktatását tudja előidézni katéterekkel. Vagyis izoláljuk a kórosan működő területeket a szívben – magyarázta a szakember. – Ez egy nagyon speciális terápia, invazív, tehát combvénából megyünk föl, át kell menni a jobb pitvarból a bal pitvarba, nagyon sok lépése van, de azt kell, hogy mondjam, hogy egy olyan páciensnél, vegyünk egy 35 éves fiatal beteget, akinek nem szeretnénk élethosszon keresztül gyógyszert adni, annál teljes gyógyulást érhetünk el.

Ma semmilyen más módszer ezt nem tudja garantálni"

– hangsúlyozta.

Gellér László felhívta a figyelmet, hogy bármennyire is sikeres ez a megoldás, a betegek számához képest kevés beavatkozást végeznek Magyarországon. Ez évi 1700 katéteres műtétet jelent.