Palkovics László hozzátette, hogy

létrejön egy önálló orvosi, egészségtudományi és egészségipari kutatás-fejlesztési alap is 2021-től.

Az orvos- és egészségtudományi egyetemek rektoraival folytatott egyeztetésről elmondta: arról volt szó, hogy a szeptember 1-jei fenntartóváltás után hogyan gondolják az egyetemek fejlesztését, ezen belül az orvosképzéssel, kutatással, egészségiparral foglalkozó felsőoktatási műhelyek működését.

A miniszter elmondta, tájékoztatta a rektorokat arról, hogy melyek azok a fenntartói modellek, amelyek a jövőben "megfontolásra érdemesek", azonban kiemelte, szeretnék az egyetemek "működési környezetét lényegesen egyszerűsíteni".

Palkovics László beszámolt arról is: szó volt az egyetemek közötti együttműködés és a nemzetközi színtéren való kooperáció erősítéséről is. Emlékeztetett, hogy

sikerült elérni azt a 2014-ben kitűzött célt, hogy az akkori 8 százalékról 15 százalékra emeljék a külföldi hallgatók részarányát, hiszen ma 35 ezer külföldi hallgató tanul a magyar felsőoktatásban.

A tárgyaláson szó volt a finanszírozás rendszeréről, Palkovics László kiemelte, hogy az orvosképzésben, ahol szorosan kapcsolódik az elméleti képzéshez a klinikai, gyakorlati képzés is, egy átláthatóbb és fenntarthatóbb finanszírozás szükséges.

Ez utóbbi különösen igaz az orvosképzésre, hiszen itt szorosan kapcsolódik az elméleti képzéshez a klinikai, gyakorlati képzés is, azonban ennek finanszírozását át kel alakítani - mondta.

Speciális terület az egészségipar és a kutatás területe - folytatta - és szeretnék a kutatásokat a jövőben kiemelten kezelni, ezért 2021-től létrehoznak egy, az egészségügyi kutatásokat finanszírozó alapot.

Bódis József, az ITM felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára azt mondta, a magyar felsőoktatásban az orvosképzés zászlóshajónak tekinthető mind hazai, mind nemzetközi szinten, amelynek háttere a klinikai rendszer, ahol megvalósul a gyógyítás, a kutatás és az oktatás.

Azzal, hogy a felsőoktatásban fenntartóváltás következett be, számos kérdés került napirendre, ebben kiemelt helye van a klinikai képzésnek és betegellátásnak, és ahhoz hogy ez gördülékenyen menjen és fejlődjön, létrehozták az Egyetemi Klinikák Tanácsát.

Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem (SE) rektora arról beszélt, hogy a fennállása 250. évfordulóját ünneplő intézmény képzési reformjának legfőbb célja a magas színvonalú elméleti oktatás mellett a gyakorlati képzés erősítése.

Véleménye szerint az orvostudomány és az azokhoz kapcsolódó tudományok elképesztő gyorsan fejlődnek, ez a tudásanyag kétévente megduplázódik, így véleménye szerint az orvosképző egyetemeknek át kell gondolnia a jövő orvosainak képzését.

Kiemelte, a biztos elméleti alapok mellett elengedhetetlen a klinikumban való részvétel, és a SE curriculum reformja is ezt a célt szolgálja. Itt az első két évben elméleti, a harmadik évben preklinikai, majd egy három éves klinikai képzésben vesznek részt a leendő orvosok.

Merkely Béla úgy vélte,

óriási lehetőség van a betegellátásra épülő kutatási kapacitás fejlesztésében is, és úgy vélte, hogy az ITM, mint fenntartó komoly lehetőséget biztosít az egyetemeknek azzal, hogy az egészségipari innováció irányába kíván nyitni.

Miseta Attila, a Pécsi Tudományegyetem rektora azt mondta, mindhárom vidéki nagyvárosban (Pécs, Debrecen, Szeged) jelentős helyet foglal el mind gazdasági, mind tudományos és betegellátási értelemben az, hogy az ottani egyetemek klinikákat működtetnek.

Kitért arra, hogy a 2000-ben indult egyetemi integráció nem volt fájdalom- és problémamentes, azonban örömét fejezte ki, hogy a működtetés feltételei a kutatási területen egyszerűsödni fognak.

Lengyel Györgyi egészséggazdaságért felelős miniszteri biztos azt mondta, elkészült Magyarország átfogó egészségipari stratégiája, a dokumentum összhangban van a magyar mikro- kis- és középvállalkozások megerősítéséről szóló stratégiával is.

Hozzátette, az egészségipar az egyik legdinamikusabban fejlődő ágazat, az ebből származó árbevétel globális szinten 2025-re elérheti a 2690 milliárd USD-t, azaz 786 ezer milliárd forintot, e szektor növekedési üteme 5,6 százalékra tehető, ezen belül is a gyógyszeripar, a biotechnológia és az e-egészségügy a kiemelt terület.

A stratégiában javasolt fejlesztési elképzelések megvalósításával Magyarország a régió egészségiparának formálója lehet, megőrizve az ellátásbiztonságot és növelve a versenyképességet. A dokumentum novemberben kerülhet a kormány elé.