Infostart.hu
eur:
368.32
usd:
335.88
bux:
142941.49
2026. november 18. szerda Jenő
Nyitókép: Pixabay

Döntött a közigazgatási bíróságok ügyében az Alkotmánybíróság

Az országgyűlési képviselők negyede indítványozta, hogy az Ab semmisítse meg a közigazgatási bíróságokról szóló törvényt.

Elutasította az Alkotmánybíróság (Ab) az önálló közigazgatási bíróságok felállításáról rendelkező törvényt támadó indítványt, mert megítélése szerint a törvény összhangban van az alaptörvénnyel. "Önmagában a miniszteri igazgatás nem sérti sem a hatalommegosztás elvét, sem a bírói függetlenséget" - áll az Ab határozatáról szóló, a testület honlapján csütörtökön közzétett közleményben.

Az országgyűlési képviselők negyedének indítványa szerint a szabályozás sérti a hatalommegosztás elvét és a kellő felkészülési idő, valamint az ítélkező bírák pártatlanságának, befolyástól mentes döntéshozatalának követelményét.

Az indítványozók érvelése szerint a bírói függetlenség elvét sérti, hogy az igazságügyi miniszter dönt a bírói pályázatokról és a költségvetési kérdésekről, és ő nevezi ki bírósági vezetőket.

Az indítvány benyújtása után az Országgyűlés a közigazgatási bíróságok függetlenségét biztosító további garanciákról szóló törvénnyel megváltoztatta, illetve kiegészítette a szabályozást.

Az Ab a módosított, kiegészített törvények vizsgálatánál abból indult ki, hogy a bírói függetlenség nem azonosítható a bírósági szervezet teljes igazgatási függetlenségével. A bírósági igazgatásnak több modellje létezik, így például a miniszteri modell, a bíró tanácsok általi igazgatás, valamint a vegyes modell és ezek különböző alfajai. Az Ab szerint az a döntő, hogy az igazgatás kizárólag a bíróságok szerkezeti működését érintse, és ne befolyásolja az ítélkezési tevékenységet, illetve ehhez kapcsolódóan a bíró és a bírósági szervezet függetlenségét.

Önmagában a miniszteri igazgatás nem sérti sem a hatalommegosztás elvét, sem a bírói függetlenséget.

Mindaddig, amíg a miniszter igazgatási tevékenysége a szakmai működésre, az ítélkező tevékenységre nem gyakorol közvetlen befolyást, alaptörvény-ellenesség nem állapítható meg - mondta ki az Ab.

Az Ab megállapította, hogy a törvény biztosítja a bírói szervek részvételével megvalósuló, az igazságügyi miniszter egyoldalú politikai meghatározottságát semlegesítő ellensúlyt. Az Országos Közigazgatási Bírói Tanács (OKBT) Személyi Tanácsának a bíróvá válás folyamatában és egyes bírósági vezetők kinevezésénél, felmentésénél megfelelő jogosítványai vannak. A közigazgatási bíróságok igazgatásáért felelős miniszter költségvetési jogkörei közvetlenül az alaptörvényen alapulnak, a bírói szervek és vezetők közreműködése az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítását elősegítő ellensúlyként elegendő. A bírók beosztása és áthelyezése, kirendelése, a címadományozás szabályai kellő garanciákat tartalmaznak ahhoz, hogy érvényesüljön az ítélkezés függetlenségének elve.

A határozathoz a 15 tagú testületből három alkotmánybíró - Balsai István, Pokol Béla és Stumpf István - különvéleményt csatolt. Ezek, az Ab határozatával együtt, a testület honlapján olvashatók.

Címlapról ajánljuk

Kamarai elnök a szakápolók felmondásáról: tarthatatlan helyzetet teremt a jelenlegi rendszer

Egyszerre tizenhárom intenzív terápiás szakápoló mondott fel az Országos Baleseti Intézetben, vagyis a közvetlen betegellátásban dolgozók csaknem fele távozhat. Sajtóértesülések szerint az ápolók az elmaradt béremelés és más kórházakhoz képest jelentős fizetéskülönbségek miatt döntöttek így. Az InfoRádió Balogh Zoltánt, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnökét kérdezte.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
Bekeményít a kormány a közmunkásoknál

Bekeményít a kormány a közmunkásoknál

Szigorúbb ellenőrzésekre számíthatnak jövőre a közfoglalkoztatók, a Tisza-kormány által közzétett 2027-es országos ellenőrzési terv ugyanis kimondja, hogy egy dolgozót csak egyszer lehet beszámítani az éves ellenőrzési arányba. A Szociális és Családügyi Minisztérium dokumentuma megtartja a korábbi 10 és 20 százalékos küszöböket, de pontosabban előírja, hogyan kell a kormányhivataloknak követniük a támogatások útját, így lezárva sok kiskaput és joghézagot. Az ellenőrök azt is vizsgálják majd, hogy ki és mire használja a támogatásból vett gépeket, mennyi áru van ténylegesen a raktárban, és visszaforgatták-e az értékesítésből származó bevételt. A minisztérium azt kéri, hogy a hivatalok lehetőleg még a programok futása alatt ellenőrizzenek, amikor a hibák még javíthatók. A szigorítás oka, hogy például 2025-ben a 3569 ellenőrzés során feltüntetett 33 088 főből nem derült ki, hány különböző embert vizsgáltak valójában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×