eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília

A melegek jogainak érvényesítését szeretné öt ellenzéki párt

A leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer és interszexuális emberek jogérvényesítését és az uniós emberi jogi kötelezettségek betartását említette fontos tennivalóként az MSZP, a DK, a Párbeszéd, az LMP és a Momentum egy-egy politikusa egy szombati budapesti kerekasztal-beszélgetésen.

A Magyar LMBT Szövetség által szervezett EP-választás és az LMBTQI emberek című fórumon Ungár Péter LMP-s országgyűlési képviselő a magyarországi LMBTQI-emberek életét jobbá tevő intézkedések közül kiemelte a szivárványcsaládok elismerését és álszent álláspontnak nevezte, hogy azonos nemű párok nem nevelhetnek gyermeket. Álláspontja szerint a szexuális nevelés lehetőségének be kellene emelni a Nemzeti alaptantervbe és meg kellene könnyíteni a HIV-tesztekhez való hozzáférést, egyes HIV-gyógyszereket pedig államilag támogatottá kellene tenni.

Harangozó Gábor, az MSZP elnökségi tagja szerint az a legnagyobb probléma, hogy folyamatosan erősödik a homofóbia, aminek az aza oka, hogy az emberek tájékozatlanok, illetve félretájékoztatják őket. Kiemelte, szeretné, ha elérnék, hogy Magyarországon is szégyen legyen homofóbnak lenni. Kifogásolta az alaptörvény azon pontját, amely kimondja, házasság férfi és nő között köthető.

Cseh Katalin, a Momentum európai parlamenti listavezetője ehhez csatlakozva arról beszélt, hogy a kormányzati állásponttal ellentétben nem kihívás mindenkinek egyenlő jogokat adni. Emellett fontosnak nevezte a rendőrség, az egészségügyi dolgozók és az oktatásban részt vevők érzékenyítését, hogy tudják, hogyan kell hozzáállni az LMBTQI-emberekhez.

Arató Gergely DK-s országgyűlési képviselő szerint az oktatásban és egyéb közszolgáltatásokban jelen lévő diszkriminációt nem lehet rendeleti úton szabályozni, a mentalitást kell megváltoztatni. Hogyan lehet elvárni a rendőrtől, a tanártól, hogy érzékeny legyen, amikor nagypolitikai szinten a homoszexualitás még mindig a lejáratás egyik témája? - tette fel a kérdést. Hangsúlyozta, olyan Európai Unióra van szükség, amelyben az alapjogi charta nemcsak az uniós intézményeket, hanem a tagországokat is kötelezi.

Ehhez kapcsolódva a felszólalók egyetértettek abban, hogy az unió erősebb ellenőrző szerepére lenne szükség, amely számon kérné az emberi jogok megsértését a tagállamokon.

Barabás Richárd, a Párbeszéd szóvivője úgy vélte, a kormányzati médiában "őrült beszédet" hallani a melegekkel kapcsolatban. Szerinte ha valódi vita lenne, akkor arról beszélnének, hogy mikor lehetne bevezetni a melegházasságot. Mint mondta, nem a világ legrosszabb helye Magyarország a melegek jogait illetően, de a további fejlődéshez kormányváltásra és az emberek tájékoztatására, érzékenyítésére lenne szükség.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×