Nem feltétlenül mutatja a valóságot az, ami az európai parlamenti erőviszonyokból letükröződik, az európai intézményrendszer ilyen értelemben is többszörösen megérett az átgondolásra - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Kovács Zoltán, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára.

"Melyik is az a testület, amely a legnagyobb demokratikus mandátummal bír ezen intézmények közül? Egyértelműen az Európai Tanács, az a testület, amelyben mindig is az aktuálisan megválasztott, egyértelmű mandátummal bíró tisztviselői ülnek az európai embereknek, és

ennek fényében látjuk aggályosnak azt, hogy mi zajlik az Európai Bizottságban, amely kimondottan politikai kezdeményező szerepet vett fel magának."

Az eredeti elképzelések és a szerződés alapján az Európai Bizottság dolga az, hogy a szerződés őre legyen - emlékeztetett Kovács Zoltán.

"Azaz elfogulatlanul és pártatlanul gondoskodjanak arról, hogy az Európai Tanács által kijelölt irányokban azokat az elvi következtetéseket végrehajtva, az irányok fölött őrködve biztosítsák, hogy a demokratikus mandátumnak megfelelően menjenek a dolgok. Ezzel szemben azt látjuk, hogy van egy egyre markánsabban politikai szereplő Európai Bizottság, amelynek az összetételét kétségek övezik, hiszen a biztosok személye egy sok rétegű kompromisszum végén alakul ki, és egy egyre jobban a saját határait átlépni igyekvő Európai Parlament, amelyben megint csak nagyon sajátosan érvényesülnek az európai emberek által adott mandátumok."

Ez

a demokratikus deficit az európai intézményrendszerben masszívan jelen van

- fogalmazott a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár.

Politizáló Európai Bizottság

"A Fidesz-KDNP pártszövetség - illetve megtestesítve a tőle kapott felhatalmazást a magyar kormány - azt mondja, hogy ideje lenne újragondolni, hogy egy alapvetően politikai szereplővé vált Európai Bizottság önálló kezdeményezési jogkörét túllépve olyan kezdeményező szerepet játszik, ami egyértelmű politikai irányultsággal bír, miközben ilyen típusú mandátumot nem kapott."

Az államtitkár hozzátette:

senki sem döntött arról, hogy az Európai Bizottságnak egy bevándorláspárti irányultságot kell képviselnie, a testület mégis ezt teszi, néha az állam- és kormányfők tanácsát is megkerülve.

Ez önmagában okot adhat arra, hogy újragondoljuk ezeket az eljárásokat és visszatereljük őket oda, ahová tartoznak - fogalmazott Kovács Zoltán.

Szerinte az nem baj, ha a politikai ellenfél nem ért egyet azzal, amit a kormány mond, az viszont baj, ha megpróbálja az egészet lesöpörni az asztalról.

"Mi az elmúlt nyolc évben azt próbáljuk bebizonyítani, hogy nem valakinek az ellensége vagyunk, hanem valakinek vagy valaminek, a saját népünk, a saját országunk érdekében próbálunk fellépni

úgy, hogy semmilyen módon nem okozunk kárt senkinek. De egyúttal alternatívát mutatunk olyan, eleve elrendeltnek és elkerülhetetlennek gondolt és láttatott tendenciákkal szemben, mint a migráció általában, vagy a gazdasági neoliberalizmus, amellyel szemben Magyarország egy teljesen másfajta alternatívát tudott felmutatni."

Négy lábon álló kormányzási gyakorlat

A szövetségeseik értik a magyar kormány szándékait a családvédelmi akciótervvel - mondta Kovács Zoltán.

"Európa keresztény-konzervatív pártcsaládjaiban, közösségeiben vagy éppen a tengerentúlon is az Egyesült Államokban rezonál,

van fogyasztóközönsége ezeknek az intézkedéseknek, és meggyőződésünk, hogy ezek valóban alkalmasak is lehetnek arra, hogy példát szolgáltassanak.

Még egyszer: politikai szándékból, akaratból és bátorságból, másrészt pedig megvalósítható, kivitelezhető és az érintettek, az európai választók számára használható és előnyös lépéssorozatokból."

A nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár szerint a Fidesz szövetségesei leginkább arra kíváncsiak, hogy mi a titka annak, hogy ha valamit megfogalmaznak, azt meg is tudják valósítani.

"Talán itt jön a legfontosabb példa, amit tudunk adni:

kellő politikai szándék, gondos felmérés és előkészítés, egy olyan akarat, amely meghozza a döntést, majd a következetesség a végrehajtásban."

Kovács Zoltán a kivitelezhetetlennek tartott, ám mégis megvalósított intézkedésekre példaként említette a közfoglalkoztatási programot, a 10 év alatt létrehozandó 1 millió munkahelyet, a befektetést ösztönző lépéseket, az egykulcsos adót, a gyermekek után járó adókedvezményt és a déli határra épült kerítést.