Infostart.hu
eur:
357.48
usd:
313.61
bux:
142467.45
2026. július 13. hétfő Jenő
A Szabad Egyetem és a Hallgatói Szakszervezet Tüntetés a rabszolgatörvény ellen / Diák-Munkás szolidaritás címmel meghirdetett demonstráció résztvevői és rendőrök a Parlament előtti Kossuth téren 2018. december 13-án.
Nyitókép: MTI/Mónus Márton

Könnygáz, rendőri sérülések - öt embert bevittek csütörtök éjszaka

Ismét a munkatörvénykönyv módosítása ellen tüntettek Budapesten. A demonstráció több órán át békésen zajlott, de késő este a Budapesti Rendőr-főkapitányság már azt közölte: a tüntetők agresszívvé váltak, ködgyertyákat dobtak a rendőrökre, akik könnygázzal válaszoltak.

Csütörtök estére újabb tüntetést hirdettek meg a Kossuth térre a túlóratörvény ellen, valamint a szabad oktatásért és a bíróságok függetlenségéért. A demonstrációt a Szabad Egyetem és a Hallgatói Szakszervezet nevű diákcsoport szervezte. Felszólalt többek között Tamás Gápár Miklós filozófus, aki szerint olyan rendszert hoztak létre, amely kiszolgálja a multikat, és nem biztosít megfelelő jogokat a magyar munkavállalóknak. A megmozduláson ott volt több ellenzéki politikus, köztük az MSZP-s Kunhalmi Ágnes és az LMP volt társelnöke, Szél Bernadett független képviselő is.

A tömeg először átvonult a Margit hídon Budára, majd a Lánchídon át visszaérkezett a Kossuth térre. Ekkor

többen füstbombákkal, üvegekkel, tojással, zászlórudakkal dobálták meg a rendőröket, akik nagy mennyiségű könnygázzal válaszoltak.

Többször is kialakult dulakodás, a rendőrök gumibotot is bevetettek. A Budapesti Rendőr-főkapitányság később azt közölte: a tüntetők nekimentek a rendőrsorfalnak.

Sajtóinformációk szerint

legalább öt embert előállítottak, és a Momentum alelnökét rohamrendőrök vitték el, miután a magasba tartott egy füstbombát.

A főkapitányság közleménye szerint a tüntetők agresszivitása miatt

két rendőr megsebesült,

egyikük a fején, társa pedig a combján és több rendőrautót is megrongáltak.

A tüntetők egy része éjfél előtt a Kossuth térről átvonult előbb az Emberi Erőforrások Minisztériumának épületéhez, majd a Nyugati térre, végül a Király utcánál a rendőrök szétválasztották őket kisebb csoportokra, és a járdára tereltek mindenkit, ahonnan már csak egyenként engedték ki az embereket.

Pintér Sándor reagált

A belügyminiszter csütörtökön, az előző napi budapesti demonstráción történteket értékelve, kijelentette: a demokráciát rendbontók zavarták meg, azok, akik arcukat elfedve összetévesztették a demokráciát a törvénytelenséggel, a szabad véleménynyilvánítás jogát az erőszakkal. Hangsúlyozta: a rendőrség továbbra is biztosítja a békés gyülekezési jogot, de a "fokozatosság, a szükségesség és az arányosság figyelembe vételével gátat fog szabni az erőszaknak".

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Már Magyar Péter is felszólal, az Országgyűlés hétfőn dönt az Alaptörvény módosításáról

Már Magyar Péter is felszólal, az Országgyűlés hétfőn dönt az Alaptörvény módosításáról

Magyar Péter miniszterelnök 13 órakor beszédet mond napirend előtt, a képviselők hétfőn szavazhatnak az Alaptörvény 17. módosításról, amelyben Sulyok Tamás államfő megbízatásának végét is kimondják. „A köztársasági elnöknek öt napja lesz, hogy aláírja azt. Ha nem teszi meg, akkor megindítható ellene a megfosztási eljárás” – írta a miniszterelnök Facebook-oldalán. Kedden visszaállíthatják a pedagógusok sztrájkjogát.
Költekezni kellene, de nem akárhogyan – itt az új költségvetési csapda az Európai Unióban

Költekezni kellene, de nem akárhogyan – itt az új költségvetési csapda az Európai Unióban

Az energiaárak újabb megugrása stagflációs csapdába szorítja az eurózónát: az Európai Bizottság tavaszi előrejelzése 2026-ra már egy százalék alatti növekedést vár, miközben az infláció 3 százalékra gyorsulhat. Idén még enyhe költségvetési élénkítés rajzolódik ki a növekvő védelmi kiadásokból és az energiatámogatásokból, mivel azokat részben ellensúlyozza az uniós helyreállítási alap (RRF) utolsó pénzeinek felhasználása. De 2027-ben az RRF kifutása és a fiskális szabályok visszatérése akár a GDP 0,5 százalékának megfelelő megszorítást hozhat. Az Európai Bizottság elemzői figyelmeztetnek, hogy az általános árkompenzáció költséges és inflációgerjesztő, ezért a támogatásoknak célzottnak, ideiglenesnek és kivezethetőnek kell lenniük. Magyarországot különösen súlyosan érinti a helyzet, mivel a magas költségvetési hiány, az uniós SAFE-hitelből való kiszorulás és az eurózóna lassulása egyszerre szűkíti a mozgásteret.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×