Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 16. vasárnap Ábrahám

Először a HÉV-fejlesztésekről döntött a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa

Erősíti a főpolgármester és a fővárosi önkormányzat szerepét a budapesti fejlesztésekkel kapcsolatos döntésekben a szombaton megalakult Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa - mondta a megalakulást követő sajtótájékoztatón a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Gulyás Gergely hangsúlyozta: a miniszterelnök elnökletével és a főpolgármester társelnökségével egy-két havonta összeülő tízfős, a kormány és a főváros által delegált tagokból álló testület minden esetben konszenzussal hozza majd meg döntéseit a legfontosabb kérdésekről.

Beszámolt arról is, hogy a testület az alakuló ülésén a többi között a HÉV-fejlesztésekkel kapcsolatban hozott döntéseket.

A tanács áldását adta a Galvani-híd tervezésére.

A kormányt a miniszterelnök és a Miniszterelnökséget vezető miniszter mellett a testületben Palkovics László innovációs és fejlesztési miniszter, Bártfai-Mager Andrea, nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter, valamint Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár képviseli, így minden, a kabinetet érintő kérdésben az illetékes kormánytag jelen lesz - hangsúlyozta.

A testület minden fővárosi fejlesztést megvitat, azokat is, amelyek kizárólag kormányzati forrásból valósulnak meg - ismertette.

Gulyás Gergely Budapest és a kormány közös érdekének nevezte a főváros további fejlődését, mint mondta, ezt szolgálja a miniszterelnök és a főpolgármester által szombaton aláírt megállapodás. Emlékeztetett: az a többi között Tarlós István feltételeit tartalmazza az újbóli indulásához a főpolgármesteri posztért.

Ezek többet kívánnak a kormányzat részéről, részben a fővárosi önkormányzat nagyobb bevonását a fejlesztésekbe, és bizonyos feltételeket konkrét fejlesztésekhez, például a 3-as metróéhoz.

Így a megállapodás része az is, hogy ha a kormány budapesti ügyeket tárgyal, akkor az ülésen a főpolgármester is jelen van. Ugyancsak része, hogy az állam kötelezettséget vállal bizonyos források biztosítására, a többi között a 3-as metró fejlesztésére 80 milliárd forintot nyújt.

Címlapról ajánljuk
Érkeznek a képek az éjjeli, M3-on történt tömegszerencsétlenségről
12 halott

Érkeznek a képek az éjjeli, M3-on történt tömegszerencsétlenségről

Összeroncsolódott autóbusz műszaki mentésén dolgoznak tűzoltók az M3-as autópálya Nyíregyháza felé vezető oldalán, Mezőkeresztes és Mezőnagymihály között 2026. augusztus 16-án reggel. Tucatnyi ember halt meg a balesetben.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
Mi áll az egyre fokozódó európai nyári aszályok hátterében?

Mi áll az egyre fokozódó európai nyári aszályok hátterében?

Magyarországon és szerte Európában az elmúlt években/évtizedekben egyre súlyosabbak a nyári aszályok. A kutatók már régóta tudják, hogy a szárazodásért két fő mechanizmus a felelős. Az egyik az üvegházhatású gázok okozta, térben egységes „háttérmelegedés” (termodinamikai melegedés), a másik a nagytérségi légköri cirkuláció átrendeződéséből adódó egyre szaporodó anticiklonális helyzetek és a hozzájuk kapcsolható hőkupola jelenség. A két mechanizmus ugyan nem független egymástól, hiszen a háttérmelegedés felerősíti a hőkupolás helyzetek okozta melegedést, azonban a mindennapokban csak a két hatás együttes eredményét látjuk, azaz a növekvő időjárási szélsőségeket. Egy júliusban a Nature Geoscience-ben megjelent kutatás most szét tudta választani egymástól a két tényezőt. A tanulmány szerzői egy ötletes modellkísérlettel kimutatták, hogy az 1980 óta tartó szárazodás nagyobb részét nem a háttérmelegedés, hanem a légkörzés megváltozása okozza: a talajnedvesség csökkenésének mintegy 55%-a ehhez köthető. Ez az eredmény ugyanakkor egy egyre többet hangoztatott kényes bizonytalanságra is új fényt vet: az éghajlati modellek alulbecslik a légkörzési változások szerepét a növekvő szélsőségek kialakításában, ezzel pedig a modellelőrejelzések is jelentős bizonytalanságot hordoznak. Az alkalmazkodási stratégiák kialakítása során tehát figyelembe kell venni ezt a bizonytalanságot még akkor is, ha az szélesebb spektrumú változásokhoz való alkalmazkodást jelent.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×