eur:
394.05
usd:
365.64
bux:
65384.6
2024. március 29. péntek Auguszta
Nyitókép: Pixabay

Alkotmánybírósági döntés: jogellenesen csökkentették sokak rokkantnyugdíját

Több ezer embert érinthet az Alkotmánybíróság határozata, amely kimondja, sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét, hogy 2012-ben sok magyar rokkantnyugdíját úgy csökkentették, hogy nem vizsgálták meg, valóban javult-e az egészségi állapotuk.

Az alapügy felperese 2011 végéig rokkantsági nyugdíjat kapott, majd az új szabályozásnak megfelelően lefolytatott felülvizsgálat azt állapította meg, hogy javult az állapota, ezért ellátásának összege a korábbi kevesebb mint a felére csökkent. Az érintett az erről szóló társadalombiztosítási határozatot bíróságon támadta meg. Végül az ügy a Kúriára került, amely kezdeményezte az Alkotmánybíróságon, vizsgálja meg, nem ütközik-e nemzetközi szerződésbe a strasbourgi bíróság ítélkezésének alapjául szolgáló Emberi Jogok Európai Egyezményébe - a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvény.

A vitatott törvény szerint a rokkantsági ellátások összege a 2012. január 1-je előtt folyósított rokkantsági nyugdíjak összegéhez képest kizárólag akkor csökkenthető, ha az ellátásra jogosult állapota javult. A szabályozás azonban nem határozza meg az állapotjavulás fogalmát.

A taláros testület megállapította: aránytalan és így Magyarország vállalt nemzetközi kötelezettségeivel ellentétes az egyes ellátásra jogosultak által viselt teher akkor, ha az ellátás csökkentésére kizárólag a jogi keretek átalakításából következően, az egészségi állapot meghatározására használt százalékos értékek változása miatt kerül sor.

Az Alkotmánybíróság ezért alkotmányos követelményként rögzítette, hogy állapotjavulás alatt nem egyszerűen a jogalkotó által meghatározott és bármikor megváltoztatható százalékos mértéket, hanem az egyén élethelyzetét érdemben meghatározó tényleges fizikai állapot kedvező változását kell érteni. Ennek vizsgálata pedig minden esetben az eljáró hatóságok, illetőleg bíróságok kötelezettsége.

Az Alkotmánybíróság ugyanakkor hivatalból eljárva azt is megállapította, hogy

a kötelező felülvizsgálatot követően a rokkantsági ellátás összege a korábbi rokkantsági nyugdíjhoz képest jelentősen, adott esetben akár 50 %-ot meghaladó mértékben is csökkenhet.

Az Alkotmánybírósőg határozata kimondta: az Országgyűlés elmulasztotta nemzetközi szerződésből származó jogalkotói feladatát azzal, hogy nem alkotott olyan szabályokat, amelyek lehetővé tennék az ellátás összegének meghatározásakor a tényleges fizikai állapotjavulás mértékének, illetőleg a 2012. január elsejét megelőzően megállapított rokkantsági nyugdíj összegének figyelembevételét. A mulasztásos alkotmánysértést a törvényhozásnak jövő márciusig kell helyrehoznia.

A határozathoz a 15 tagú testületből hat alkotmánybíró - Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre, Pokol Béla, Salamon László, Szívós Mária és Varga Zs. András - fűzött különvéleményt. A határozat teljes szövege itt olvasható.

A KSH 2016-os mikrocenzusának adatai szerint 2011 és 2016 között – elsősorban a szigorodó szabályozások miatt – mintegy 180 ezerrel csökkent a rokkantsági, rehabilitációs vagy egyéb egészségkárosodási ellátásban részesülők (korábban rokkantági nyugdíjasok) létszáma.

Címlapról ajánljuk

Teljes a patthelyzet a bécsi repülőtéren

Hiába a 36 órás sztrájk, megszakadtak a tárgyalások a szakszervezetek és az Austrian Airlines osztrák légitársaság között. A dolgozók a Lufthansa leányvállalatánál ugyanolyan béreket követelnek, mint az anyacégnél, ahol egyébként a közelmúltban zárult egy sikeres munkabeszüntetés.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
A kormány veszélyhelyzeti intézkedései vannak Brüsszel asztalán

A kormány veszélyhelyzeti intézkedései vannak Brüsszel asztalán

Az Európai Bizottság két ügyben is kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a közbeszerzésre vonatkozó uniós jogszabályok megsértésére hivatkozva még tavaly év végén, amelyek heteken belül új szintre léphetnek. A Portfolio uniós döntéshozóktól úgy értesült, hogy több esetben látnak még kételyeket a magyar közbeszerzési rendszert illetően, így valószínűleg további egyeztetésekre lesz szükség, ezek után májusban felszólítást küldhetnek, hogy ne citálják Magyarországot az Európai Unió Bírósága elé.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. március 28. 21:46
×
×
×
×