Kurz hasonló migrációs politikát követ, mint Magyarország, ezért pártja európai parlamenti képviselőinek magatartása a szerdai szavazáson, amikor is jóváhagyták a Magyarország elleni jogállamisági eljárás megindítását, nem volt logikus - állapította meg.

"Az Európai Néppártban (EPP) maradunk, amíg ki nem hajítanak bennünket onnan. Magunktól nem fogunk kilépni. Az EPP színeiben fogunk a (2019-es) európai parlamenti választásokon indulni" - válaszolta Szalay-Bobrovniczky a lapnak arra a kérdésére, hogy a Fidesz marad-e jelenlegi pártcsaládjában, melynek képviselői többségükben igennel szavaztak a Sargentini-jelentésre.

Arra a felvetésre, hogy az EPP-ben többeket zavar, hogy Orbán Viktor az utóbbi időben olyan vezető jobboldali európai politikusokhoz közeledett, mint Matteo Salvini, az olasz Liga vagy Heinz-Christian Strache, az Osztrák Szabadságpárt elnöke, a helyettes államtitkár azzal reagált, hogy "mindenkivel beszélünk, aki a politikánkat támogatja". "Ezt gondoltuk eddig Kurzról is. Ezért egy kissé csalódottak vagyunk" - fűzte hozzá.

Szalay-Bobrovniczky a Sargentini-jelentést "hazugságépítménynek" nevezte, amely "annyit sem ér, mint a papír, amelyre írták". Rég lezárt ügyeket melegít fel vagy olyanokat, amelyek már a békés megegyezés felé haladnak. "Fel lehet vetni már azt a kérdést, hogy az Európai Parlament és az Európai Bizottság egyáltalán még komolyan vehető intézmények-e" - jegyezte meg.

Arra a kérdésre, hogy olyan politikusok, mint Manfred Weber, az EPP frakcióvezetője miért szavazták meg a jelentést, Szalay-Bobrovniczky úgy válaszolt: Weber saját karrierje érdekében - szeretne a következő Európai Bizottság elnöke lenni - feladta politikai eszményeit. Ellenpéldaként hozta fel Hans-Peter Friedrichet, a német szövetségi parlament (Bundestag) alelnökét, aki azon a véleményen van, hogy ez az EP-szavazás kárt okoz Európának.

A helyettes államtitkár cáfolta, hogy a magyar kormány nem lenne hajlandó engedményekre a nem kormányzati szervezetekre, illetve a felsőoktatásra, azon belül a Soros György által finanszírozott Közép-európai Egyetemre (CEU) vonatkozó törvények ügyében, ami a lap szerint kiválthatta az EPP elfordulását a Fidesztől. Hangsúlyozta, hogy a kormány mindkét ügyben együttműködik a bizottsággal, és időben megküldte a válaszait neki. Szerinte "politikai színjáték" zajlott az Európai Parlamentben, bosszút akartak állni Magyarországon, amiért a migrációs politikája szemben áll más európai országokéval. "Soros és barátai dolgoznak" - tette hozzá.

"Vannak olyan erők, amelyek romba akarják dönteni az európai jogépítményt. Ha ez nem sikerül a bizottságban, megpróbálják a parlamentben. Angela Merkel német kancellár most azt akarja, hogy az európai határ- és partvédelmi ügynökség, a Frontex védje az EU külső határait. Ezt mi elutasítjuk. A külső határok védelme a szuverenitáshoz tartozó klasszikus jog" - fejtegette Szalay-Bobrovniczky.

A helyettes államtitkár szerint Magyarország a jogállamisági eljárás során nemcsak Lengyelország, hanem a cseh kormányfő, Andrej Babis támogatására is számíthat, annak ellenére, hogy annak pártja, az ANO EP-képviselői megszavazták a Sargentini-jelentést. "De főleg azért érezhetjük magunkat biztonságban, mert a nép támogat bennünket, és a Fidesz ezért toronymagasan meg fogja nyerni az európai parlamenti választásokat. A többi nem fontos" - zárta az interjút a Miniszterelnökség helyettes államtitkára.