A zsidó naptár szerint négy újév van, ezek közül a legjelentősebb a zsinagógai újesztendő. A rós hasána kifejezés szó szerint azt jelenti: az év feje. Ezen felül illetik még a jóm truá (a kürtharsogás napja), a jóm hádin (az ítélet napja), a jóm diarichtá (hosszú nap), jóm hárát olám (a világ születésnapja), a jóm hákeszen (az eltakarítás napja) névvel is. A zsidó újév napja - mivel a zsidó naptár luniszoláris, azaz a holdhónapokon alapuló holdévet igazítják a napév hosszához - mindig újholdra esik.

A sófár hangja

Ez a lelki számvetés, az önvizsgálat, az ima időszaka, amikor a Talmud szerint minden élőlény elvonul Isten előtt, aki megítéli őket a következő esztendőre. Mivel a "közepesek" még kapnak haladékot, hogy megjavuljanak, a hithű zsidók e napon visszagondolnak az elmúlt évben elkövetett hibáikra és tévedéseikre, az őket ért kísértésekre. Ugyancsak az újév napján adnak hálát a Mindenhatónak, mert egész évben megóvta őket a balszerencsétől és a rossztól.

A zsinagógában áldást mondanak, majd megfújják a sófárt (ősi zsidó hangszer, kürtként megszólaltatott kosszarv, arra a kosra emlékeztet, amelyet Ábrahám a fia helyett áldozott fel). A hagyomány szerint a sófár hangja hallatszott a sínai kinyilatkoztatás alkalmával, és a Messiás eljövetelét is a sófár hangja jelzi majd.

Készülés az ünnepre

A rós hasánát megelőző hónap már a megtérés jegyében telik, szokás ilyenkor jókívánságokat küldeni, az év közben tett fogadalmakat feloldani. A nap előestéjén fehér ruhákba öltöznek, a zsinagógában is a fehér szín az uralkodó. A zsidó újévi asztalon datolya, gránátalma, tök, csicseriborsó és póréhagyma található, mert ezek a termékeny és gyorsan fejlődő növények a kabbala szerint a szerencse jelképei. Nem hiányozhat a hal sem, a fejével együtt, továbbá a mézes alma, amely kellemes és vidám évet ígér. A máskor sós és hosszúkás kalács (barhesz) is kerek és édes.

Szokások a jó szerencséért

A rós hasánát sok helyen olyan dologgal töltik, amelyet egész évben végezni akarnak, így éjszaka nem alszanak (nehogy elaludják a szerencséjüket), imák és vallásos énekek hangzanak fel.

Közép-Európában, Magyarországon is elterjedt a rós hasána első napjának délutánján - ha az a nyugalomnapra esik, akkor a következő napon - végzett táslich szertartás. A kenyérmorzsát összegyűjtik, és beleszórják egy folyóba, mintegy jelképesen a vízbe vetve bűneiket, hogy tisztán kezdhessék meg az új esztendőt.

A bűnbánat

Rós hasána után tíz nappal tartják a legnagyobb zsidó ünnepet, a jóm kipúrt. A köztes időszakot tíz bűnbánó napnak nevezik, amikor mindennap különleges bűnbánó imákat kell mondani, az erre eső szombat a megtérés szombatja. Jóm kipúr a nagy megbocsátás napja, amikor Isten feljegyzi az élet könyvébe azoknak a zsidóknak a nevét, akik az új esztendőben is élhetnek.