Néhány hét múlva folytatják a büntetőperét azoknak a pénzügyőröknek és civileknek, akik 2015 márciusában buktak le Záhonyban. A vádlottak padján 27 egyenruhás és 23 polgári személy ül. Az ötvenfős társaság nagy bajban van, a vád ugyanis bűnszervezetben, az előnyért hivatali kötelességét megszegve, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette - írja a Magyar Idők.

Az utóbbi években ugrásszerűen megnőtt a korrupciós bűncselekmények száma.

Kovács Katalinnak, a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) helyettes szóvivőjének tájékoztatásából kiderül, hogy 2015 óta kilenc alkalommal indult eljárás határrendészek és pénzügyőrök ellen.

A 2015-ös záhonyi rajtaütés után úgy tűnt, jó ideig nyugalom lesz, ám az ország egyik legforgalmasabb határállomásán csábítóbb volt a külföldiektől kapott csúszópénz lehetősége.

A határrendészeket az sem ijesztette meg, hogy a korábban előállított kollégák sorsára juthatnak. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) beépült munkatársainak közreműködésével viszont néhány hónappal később újabb 53 határrendész bukott le, akik a vád szerint hagyták magukat megvesztegetni.

Ez az akciósorozat a KNYF történetének egyik legnagyobb rajtaütése volt: a több mint hetven nyomozó ügyész munkáját 120 rendőr segítette, s harminckilenc helyen tartottak házkutatást,

ahol több millió forintot és több ezer eurót foglaltak le az útlevélkezelőktől.

A módszer az volt, hogy az utasok az útlevelükbe 20–100 eurót tettek, amit a határőrök a fülkébe érve a fehérneműjükbe rejtettek el. Volt egy árlista is: ha csak néhány hete járt le valakinek az útlevele, ötven eurót kellett fizetnie, ám ha hónapok óta nem volt érvényes az úti okmány, akkor több száz euróért engedték át az Ukrajna felől érkezőket.

Egy forgalmasabb napon fejenként akár ezer eurót is összeszedhettek.

Az ügyet jelenleg is zárt ajtók mögött tárgyalja a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa.

A Beregsurány Határkirendeltség pénzügyőrei 2016. januárig tudtak visszaélni a helyzetükkel: összesen 14 pénzügyőr és hét civil ellen indult eljárás – részletezte a főügyészségi katonai ügyész lapunknak. Az ügyben jelenleg is nyomoznak, a gyanú szerint ellenőrzés és vámvizsgálat nélkül engedték a belépést Ukrajnából Magyarországra, amiért utólag fizettek a csempészek.

Gyulai kollégáiknak sem volt szerencséjük: az NVSZ feljelentése nyomán 2014 tavaszán tíz határrendész ellen emelt vádat a főügyészség, amelyben tavaly októberben hoztak döntést.

A bíróság letöltendő börtönbüntetéssel sújtotta a társaságot, amiért hónapokon keresztül sarcolták a külföldi kamionosokat. Általában öt eurót vagy tíz lejt kértek, de az sem zavarta őket, ha a sofőrnél nem volt pénz, italt vagy egyéb ajándékot is elfogadtak. Egy szolgálat alatt nagyjából százezer forintot kerestek fejenként.

A nagylaki határátkelőnél szolgáló határrendészek közül tizenegy személyt vádoltak meg; itt is pénzt és kisebb ajándékokat fogadtak el a rendőrök. Első fokon elmarasztaló ítélet született, a jogerős verdiktet azonban még nem hirdették ki.

A röszkei pénzügyőrök közül is többen beleestek a könnyű pénzszerzés csapdájába: tavaly májusban emeltek vádat kilenc pénzügyőr és egy polgári személy ellen, akiknek ügyében a Szegedi Járásbíróság dönthet.

Az eset nem igazán vette el a Röszkén szolgáló kollégák kedvét. Épp hogy befejezték a nyomozást az ügyészek, egy újabb botrány robbant ki, amikor 32 szegedi határrendész ellen indult eljárás hivatali vesztegetés miatt.

A múlt év végén újabb vesztegetési ügyet derítettek fel, és még karácsony előtt megindult a nyomozás 33 röszkei és a tiszaszigeti pénzügyőr ellen. Közülük tizennégy gyanúsított jelenleg is letartóztatásban van.