Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 16. vasárnap Ábrahám
Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke beszél a Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ÁSZ-jelentés általános vitáján az Országgyűlés plenáris ülésén 2017. október 19-én.
Nyitókép: Soós Lajos (MTI)

Az ÁSZ elnöke kritikával illette az MTA főtitkárát

Nyílt levélben fejezte ki egyet nem értését az Állami Számvevőszék elnöke a tudományos akadémia főtitkárának, egy múlt heti interjúja nyomán.

Török Ádám, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára a napokban interjút adott a hvg.hu-nak, amelyben mások mellett arról beszélt, hogy bizonyos esetekben – mint például a művészet és az alapkutatások jelentős része – a hatékonyságot nem lehet mérni.

„A pozitív hatások, amelyek miatt érdemes pénzt fektetni ezekbe, sokkal később jelennek meg.

Ilyen alapon a Nemzeti Múzeumot sem kellene fenntartani. Milyen hasznot hoz a társadalom számára? Természetesen hoz, de nem mérhetőt” - tette hozzá Török Ádám.

Erre reagált nyílt levelében Domokos László, az Állam Számvevőszék elnöke, aki úgy látta, hogy az MTA főtitkára téved, amikor úgy gondolja, hogy a közpénzből megvalósuló alapkutatások esetében nem kell figyelembe venni a hatékonyságot. Mint írta:

Török Ádám kijelentése rendkívül meglepő, mivel ellentétben van Magyarország Alaptörvényének szellemiségével és előírásaival,

valamint az ország versenyképességét erősítő célkitűzésekkel. Ez a szemlélet pedig nem Magyarország fejlődését szolgálja, és nem biztosítja a felelős közpénzfelhasználást – tette hozzá Domokos László.

Az InfoRádió megkereste az ügyben az akadémiát, ám az MTA ezidáig nem reagált Domokos László nyílt levelére.

A Magyar Tudományos Akadémia finanszírozásáról a jövő évi büdzsé beterjesztése után kezdett vitára a költségvetés múlt heti elfogadása tett pontot. Így tehát az akadémia összesen 40 milliárd forintos alaptámogatásából 28 milliárd forint – nagyrészt az akadémiai kutatóintézetek támogatására biztosított keret –, átkerült az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz.

Az MTA e lépés ellen következetesen tiltakozó elnöke, Lovász László legutóbbi, az MTI-nek adott interjújában úgy látta, hogy a büdzsé elfogadása után folytatódhatnak az egyeztetések az akadémia és az illetékes tárca között, Palkovics László innovációs és technológiai miniszter pedig még az Európai Bizottság tagjaival tárgyalva is aláhúzta, hogy intézkedés – értelmezésében – nem jelenti az akadémia autonómiájának megsértését, a kormány csupán egyértelműsíteni szeretné, hogy milyen forrásból finanszírozza a vállalati innovációt, és hogyan kell ettől elválasztani a kutatás finanszírozását.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Lengyel különgép érkezik Magyarországa a buszbaleset miatt

Az M3-as autópályán történt buszbaleset miatt a lengyel kormány a varsói külügyminisztérium és az egészségügyi szolgálatok képviselőit szállító különrepülőgépet küld Magyarországra - jelentette be Donald Tusk kormányfő.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
A második Kína-sokk

A második Kína-sokk

Néhány évvel ezelőtt részt vettem Párizsban egy zártkörű eszmecserén, ahol kutatók és az európai autóipar nagyágyúinak képviselői vitatták meg az akkor éppen fellendülő kínai gépjárműexport várható hatásait. Meglepetésemre a megbeszélésen részt vett az Airbus egyik képviselője is, akit a kávészünetben kifaggattam jelenléte okairól. Elmondta, hogy ők ugyan nem autókat gyártanak, de már ekkor aggódtak amiatt, hogy ahogy Kína szorongatni kezdte az európai gépjárműipart, úgy fogja majd nehéz helyzetbe hozni a légijármű-gyártókat is néhány év múlva. Pedig ekkor még nem is volt felkapott téma második Kína-sokk ügye. Ma már egészen más a helyzet, Európának pedig lépéseket kell tennie ipari bázisa megőrzése érdekében.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×