eur:
411.21
usd:
392.66
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke beszél a Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ÁSZ-jelentés általános vitáján az Országgyűlés plenáris ülésén 2017. október 19-én.
Nyitókép: Soós Lajos (MTI)

Az ÁSZ elnöke kritikával illette az MTA főtitkárát

Nyílt levélben fejezte ki egyet nem értését az Állami Számvevőszék elnöke a tudományos akadémia főtitkárának, egy múlt heti interjúja nyomán.

Török Ádám, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára a napokban interjút adott a hvg.hu-nak, amelyben mások mellett arról beszélt, hogy bizonyos esetekben – mint például a művészet és az alapkutatások jelentős része – a hatékonyságot nem lehet mérni.

„A pozitív hatások, amelyek miatt érdemes pénzt fektetni ezekbe, sokkal később jelennek meg.

Ilyen alapon a Nemzeti Múzeumot sem kellene fenntartani. Milyen hasznot hoz a társadalom számára? Természetesen hoz, de nem mérhetőt” - tette hozzá Török Ádám.

Erre reagált nyílt levelében Domokos László, az Állam Számvevőszék elnöke, aki úgy látta, hogy az MTA főtitkára téved, amikor úgy gondolja, hogy a közpénzből megvalósuló alapkutatások esetében nem kell figyelembe venni a hatékonyságot. Mint írta:

Török Ádám kijelentése rendkívül meglepő, mivel ellentétben van Magyarország Alaptörvényének szellemiségével és előírásaival,

valamint az ország versenyképességét erősítő célkitűzésekkel. Ez a szemlélet pedig nem Magyarország fejlődését szolgálja, és nem biztosítja a felelős közpénzfelhasználást – tette hozzá Domokos László.

Az InfoRádió megkereste az ügyben az akadémiát, ám az MTA ezidáig nem reagált Domokos László nyílt levelére.

A Magyar Tudományos Akadémia finanszírozásáról a jövő évi büdzsé beterjesztése után kezdett vitára a költségvetés múlt heti elfogadása tett pontot. Így tehát az akadémia összesen 40 milliárd forintos alaptámogatásából 28 milliárd forint – nagyrészt az akadémiai kutatóintézetek támogatására biztosított keret –, átkerült az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz.

Az MTA e lépés ellen következetesen tiltakozó elnöke, Lovász László legutóbbi, az MTI-nek adott interjújában úgy látta, hogy a büdzsé elfogadása után folytatódhatnak az egyeztetések az akadémia és az illetékes tárca között, Palkovics László innovációs és technológiai miniszter pedig még az Európai Bizottság tagjaival tárgyalva is aláhúzta, hogy intézkedés – értelmezésében – nem jelenti az akadémia autonómiájának megsértését, a kormány csupán egyértelműsíteni szeretné, hogy milyen forrásból finanszírozza a vállalati innovációt, és hogyan kell ettől elválasztani a kutatás finanszírozását.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×