12 °C
A parlamentben rendszeres, hogy az ellenzéki képviselők a szegénység terjedésével példálóznak - mondta az államtitkár -, holott a KSH 2017. év végén kiadott és az Eurostat által validált adatai alapján hazánkban
a mélyszegénységben élők aránya a 2012-es 4,9 százalékról 2017-re 1,4 százalékra csökkent, vagyis 375 ezerrel kevesebben élnek mélyszegénységben
- mondta Rétvári Bence a Magyar Időknek adott interjúban.
Ez az arány jobb, mint az uniós átlag, amely az utolsó mérések alapján 1,7 százalék volt, így ezek az adatok egyenesen Brüsszelből cáfolják az ellenzék állításait - hangsúlyozta az államtitkár.
Ismertetése szerint az Eurostat mutatói a legnehezebb körülmények között élőket három területen vizsgálják: az alacsony munkaintenzitású családok aránya, ahol a felnőttek tíz munkanapból legfeljebb kettőt dolgoznak, 2012 óta mintegy 9100 fővel csökkent.
A másik faktor a súlyos anyagi nélkülözés, ami kilenc fennálló körülményből (például hiteltörlesztéssel kapcsolatos hátralék, évi egyhetes üdülés hiánya) négy meglétét jelenti, 2012-ben még a lakosság több mint 27 százalékát érintette; 2017-re viszont már csak a népesség 14,5 százalékát,
azaz 1,3 millió emberrel kevesebbet veszélyeztet a súlyos anyagi nélkülözés.
Szintén jelentős csökkenés figyelhető meg az Eurostat harmadik mutatója esetében, amely a relatív jövedelmi szegénységet, a jóval a mediánjövedelem alatt keresőket vizsgálja. Míg ez 2012-ben a lakosság 14,9 százalékát tette ki, a legfrissebb adatok szerint az arány 13,4 százalékra csökkent, azaz közel
200 ezerrel alacsonyabb a relatív jövedelmi szegénységben élők száma.
Ezek esetében a javulás különösen a nagycsaládoknál figyelhető meg, amelyeknél mintegy százezerrel csökkent az érintett személyek száma.
