Infostart.hu
eur:
364.24
usd:
316.15
bux:
150381.6
2026. augusztus 12. szerda Klára
Clear Lake, 2018. április 5.Sertések egy észak-iowai farmon, Clear Lake-ben 2018. április 5-én. (MTI/EPA/Craig Lassig)
Nyitókép: CRAIG LASSIG

Új hírek a sertéspestis terjedéséről

Békés megyéből kerül ki az ország sertésállományának körülbelül 10 százaléka, ezért kiemelten fontos, hogy a helyi gazdák tartsák be az afrikai sertéspestis (ASP) elleni védőintézkedéseket - hangzott el a gazdafórum előtt tartott pénteki, békéscsabai sajtótájékoztatón.

Bognár Lajos országos tisztifőállatorvos kifejtette, Magyarországon eddig két helyen, Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg meggyékben kellett intézkedéseket elrendelni elhullott vaddisznókban kimutatott ASP vírus miatt.

Békés megyében egyelőre nem ütötte fel a fejét az ASP, a közeli Romániában tavasszal, Szatmárnémeti közelében jelentették a vírus jelenlétét, ám, ha a járvány nem bukkan fel ismét, az ott elrendelt megfigyelési körzetet hamarosan feloldhatják - hangsúlyozta.

A Földművelésügyi Minisztérium (FM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára elmondta, Heves megyében vélhetően emberi magatartás következményeként jelent meg a vírus, Szabolcsban azonban más a helyzet, oda a fertőzött Kárpátaljáról természetes terjedéssel kerülhetett.

Mostanáig Ukrajna, Szerbia, Japán, Tajvan, Szingapúr, Dél-Korea, Kína, Ausztrália, Oroszország, Fehéroroszország és Dél-Afrika Magyarország egész területéről, Macedónia és Kanada pedig Heves megyéből tiltotta meg a magyar sertéshús bevitelét.

Ezzel kapcsolatban Bognár Lajos az MTI kérdésére válaszolva elmondta, folyamatosan tárgyalnak a korlátozásokat elrendelő országokkal, próbálják elérni, hogy a regionalizáció elve alapján, csak az adott területről származó sertéshús bevitelét korlátozzák.

Az ázsiai országokba a teljes magyar sertéshúskivitel 15-20 százaléka irányult korábban, becslések szerint az ágazatot 11 milliárd forint körüli kár érheti az ASP miatt - közölte.

Elmondta, a gazdákat tájékoztatják a kártalanítási formákról is, így az igényelhető de minimis és munkahelyteremtő támogatásokról. Hozzátette, tárgyalásokat kezdenek az Európai Bizottsággal is a kárt szenvedett gazdáknak adható támogatásokról.

Kulcsár László, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Békés megyei elnöke a sajtótájékoztatón elmondta, Békés megye az ország egyik éléskamrája, ezért kiemelten fontos, hogy az itt tenyésztett sertésállományt megvédjék a vírustól.

Az egységes támogatási kérelmekről szólva elmondta, Békésben csaknem 14 ezer 500 kérelmet adtak be, a gazdák közel 440 ezer hektárra vonatkozóan érvényesítették az igényüket. Utóbbi szempontjából a megye országosan a második helyezett lett - jegyezte meg.

Rákóczi Attila, a Békés Megyei Kormányhivatal főigazgatója elmondta, megelőzésként a gazdáknak és az állatorvosoknak is szerveztek már képzéseket az ASP-ről, és tavaly, a madárinfluenza megjelenésekor átalakították a reagálási, készenléti- és ügyeleti rendszerüket, amely azóta is életben van.

Privóczki Zoltán, a Magyar Tudományos Akadémia szegedi területi bizottsága állattenyésztési és vadgazdálkodási munkabizottságának tagja közölte, Csongrád, Békés és Bács-Kiskun megyékre vonatkozóan prevenciós céllal javaslatokat, tudományos publikációkat dolgoznak ki a törvényhozók számára.

Magyarország az Európai Unió hatodik tagállama, ahol kimutatták az afrikai sertéspestist. Az EU-ban 2014-ben jelent meg az ASP. A vírust Magyarországon, Lettországban, Litvániában, Észtországban, Lengyelországban és Csehországban mutatták ki.

Címlapról ajánljuk
A Kárpátokra nézve is van bőven tanulsága a kolumbiai földrengésnek

A Kárpátokra nézve is van bőven tanulsága a kolumbiai földrengésnek

Százak vesztették életüket a hétfői kolumbiai földrengésben, míg a szomszédos Venezuelában júniusban volt két, 7,2-es, illetve 7,5-es erősségű földrengés, a kettő között furcsa mód a látszólagos földrajzi közelség ellenére viszont nincs összefüggés. Van viszont tanulság bőven, erről is beszélt Harangi Szabolcs geológus, vulkanológust, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára az InfoRádióban.

Rendkívüli kormányzati tájékoztató jön Paksról, Magyar Péter külön is üzent a helikopterezésről

Csütörtökön 15 órakor tartják a kormány tájékoztatóját a szerdai paksi kihelyezett kormányülés után. Részletes tájékoztatást adnak a dunai fenékküszöb megépítéséről és a két bárka esetleges elsüllyesztéséről.
inforadio
ARÉNA
2026.08.13. csütörtök, 18:00
Sinkó Eszter
egészségügyi közgazdász
Tisza-kormány: döntött a kabinet a paksi beruházásról, újabb sokmilliárdos csontváz került elő

Tisza-kormány: döntött a kabinet a paksi beruházásról, újabb sokmilliárdos csontváz került elő

Szerdán ismét a kormány döntései kerülhetnek a hazai közélet fókuszába. Magyar Péter bejelentése szerint a kabinet Pakson ülésezve döntött az alacsony vízállás problémáját hosszú távon kezelő beruházásról: megkezdődik egy dunai fenékküszöb építése, szükség esetén pedig két bárka irányított elsüllyesztésével is készek megemelni a folyó vízszintjét. Nem ez volt az egyetlen kormányzati tájékoztató ma: 9 órától az augusztus 20-ai ünnepség részleteire derült fény, ahol bejelentették, hogy a programsorozat 4 milliárdból valósul majd meg, és 2000 drón is részt vesz a showban. Mindeközben kiderült, hogy 2024-től a választásokig 26 milliárd forintot fizetett az Orbán-kormány a Századvégnek, a NER-es építőipari cégek egy friss becslés szerint 2010 óta 900-1000 milliárdnyi profitra tehettek szert túlárazásokból, az Országos Mentőszolgálat telephelyein pedig rendőrök jelentek meg, a Népszava szerint a mentőautók beszerzésének ügyében. Budapest továbbra is küzd a nehéz anyagi helyzettel, szeptember végéig 125 milliónyi hitelt kellene visszafizetnie, aztán október közepéig 86 milliárdnyi szolidaritási hozzájárulást átutalni az államkasszába – ez a jelenlegi körülmények közt lehetetlen kihívást jelent, így egyre sürgetőbb a megállapodás a kormánnyal.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×