Infostart.hu
eur:
387.8
usd:
329.01
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Szeretnék, de nehezen megy a családalapítás az egyetemistáknak

Szeretnék, de nehezen megy a családalapítás az egyetemistáknak

A magyar egyetemisták családközpontúak, a legtöbben 2 vagy 3 gyermeket szeretnének vállalni, 2,5 körükben a kívánt gyermekek száma - derült ki a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom országos, reprezentatív felméréséből, amit az Emberi Erőforrások Minisztériumának támogatásával készítettek.

A Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom kezdeményezésében végzett kutatás azt vizsgálta, hogy egyetemisták hogyan gondolkodnak a családi élet és a karrier összeegyeztethetőségéről – mondta a szervezet felsőoktatási munkacsoportjának vezetője.

"11 egyetemet kerestünk fel, ahol összesen 1502 hallgató válaszolta meg a kérdéseinket. Alapvetően családközpontúnak mutatkoztak; több mint 90 százalékuk úgy nyilatkozott, mindenképpen szeretne megházasodni. 45 százalékuk azt mondta, először házasságot tervez, a biztosan házasodók másik fele együttélés után menne oltár elé.”

Engler Ágnes hangsúlyozta, a gyermekvállalásról is pozitív kép alakult ki, a hallgatók csupán 5 százaléka válaszolta, hogy tudatosan nem szeretne gyereket, a többiek két-három gyermekben gondolkodnak.

„Ez jóval több, mint amennyi gyermek ma Magyarországon megszületik.”

A kutatásvezető elmondta, megkérdezték azt is, hogy az egyetemi évek alatt is vállalnának-e gyereket a hallgatók, a válaszadók többsége ugyan 25-30 éves koruk közé teszik az első gyermekük megszületését, az egyetem alatt szívesen családot alapítók aránya csupán 2 százalékos volt.

„A női hallgatók kicsit korábbra, a férfiak későbbre (30-35 év közé) teszik az első gyermekük megszületését.”

A hallgatók többsége problémásnak találja a párkapcsolat kialakítását és a stabil párkapcsolat fenntartását, ami egyik oka lehet a családalapítás időbeli kitolódásának – tette hozzá Engler Ágnes.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×