Az egyesület vezetőségi tagja korábban a Magyar Időknek azt mondta, nagyobb szabadságot kellene adni a szülőknek, hogy igazolhassák, ha egy ártatlanabb betegség miatt a gyermek otthon marad.

Az InfoRádiónak hozzátette, hogy egy óvodásnak

novembertől márciusig 6-7 náthás megbetegedése is lehet,

esetenként – szövődmény nélkül is – 2-3 napig otthoni ápolásra szorul a gyermek. Iskolásoknál ez kevésbé gyakori. Szerinte érthetetlen, hogy miért nem tekintik ezt a szülői autonómia, kompetencia és felelősségérzet magától értetődő következményének.

Elmondása szerint sokszor elhangzik, hogy a magyar szülők nem alkalmasak annak felmérésére, hogy mikor kell orvoshoz vinni a gyereket, és mikor elég otthon gondját viselni. „Ha ez így van, akkor mi nagyon rosszul végezzük a dolgunkat” – jelentette ki a szekértő. Mire a gyermek óvodába vagy iskolába kerül, a szülő jó néhányszor találkozik orvossal és védőnővel, védőoltások beadása, látogatások és az első betegségek alkalmával szóba kerül, hogy mik azok a tünetek, amelyeket tapasztalva szakemberhez kell fordulni. 

Az igazolás kiállítása nem tartozik a gyermekgyógyászat legbonyolultabb feladatai közé. Ezt a szülőkre bízva a háziorvosok időt takaríthatnának meg, melyet szakmai kompetenciájuk növelésére és egyéb teendők ellátására fordíthatnának.

Az egyesületi vezető szerint hiányzik a párbeszéd az orvosok, az oktatásügy és a szülők között, ez az egyedüli akadálya az általuk javasolt változások bevezetésének.