Műszálas köpeny, lila gallérral – ilyen most a talár, amit 1999 óta hordanak a bírák – s ennek nyomán az ügyészek és az ügyvédek is – a tárgyalóteremben, nem túl nagy lelkesedéssel. Nem véletlenül: azon túl ugyanis, hogy nem szép, nagyon kényelmetlen viselet, amelyben nyáron meg lehet főni. Ráadásul nehezen megfeleltethető azzal az elvárással is, hogy kifejezze a bírói méltóságot, egyúttal növelje a bíróságok tekintélyét - írja a hvg.hu.

Most azonban felcsillan a remény, hogy praktikusabb és egyben látványosabb öltözet kerüljön a bírákra.

Nemzeti karakter

„A jelenlegi talár elkészítését nem előzte meg igényfelmérés, nem szakmai konszenzus alapján született, használata nem kellemes, anyaga nem biztosít komfortos viseletet, mintája idejétmúlt, nem tükrözi megfelelően a bírói hivatás méltóságát, a nemzeti jelleget” – ezzel indokolta a talárpályázat kiírásának szükségességét a Handó Tünde vezette Országos Bírósági Hivatal (OBH).

A pályázat célja az volt, hogy a bírói hivatás méltóságát tükröző, ám mégis modern talárok készüljenek a bírói kar számára. A tervezés során az OBH először felmérte, hogyan képzelik el a szervezetben dolgozók az új talárt. Csaknem 1400 vélemény érkezett be, a bírói kar mintegy fele kitöltötte a kérdőívet. Kiderült, a bírák többsége a továbbiakban is a fekete színt preferálná, és nem tartaná indokoltnak a női és férfi talár megkülönböztetését.

Magasabb minőségű textilből

A Kúria megalakulásának 120. évfordulóján meghirdetett pályázaton a MOME hallgatói indulhattak. Feladtuk pedig az volt, hogy olyan új talárt tervezzenek a mainál „magasabb minőségű textilből”, amely tükrözi a bírói hivatás méltóságát. Elvárás volt még a „nemzeti jelleg, karakter megjelenítése”, a Kúria és a bíróságok viseletének megkülönböztetése. Az anyaggal szembeni követelmények szerint az új talárok télen-nyáron kellemes hőérzetet biztosítanak, könnyen tisztíthatóak, kényelmes viseletek.

Az OBH kiírása szerint az extremitást kerülni kellett.

Ennek megfelelően 13 nagyszabású pályamű érkezett. A hallgatók rajzos pályázati anyagokat készítettek, majd közbenső zsűrizés után mintakollekciókat gyártottak, a folyamatot fotókkal és videóval dokumentálták. Volt olyan hallgató, akit például a cifraszűr ihletett meg, mondván annak felépítése sokban hasonlít a talárhoz, más a koronázási jelképek irányában gondolkodott, és a szent kardra figyelemmel – „amely elválasztja a jót a rossztól” – alakította ki a szabás és hajtásvonalat.