Szörényi Gábor elmondta, még 2016-ban bejárták a területet, behatárolták a lelőhelyeket, ahol

mintegy másfél millió négyzetméternyi területet mértek fel.

A módszerről a Herman Ottó Múzeum régészeti igazgatóhelyettese elmondta, a lelőhelyek öt-tíz százalékát megszondázzák, amellyel kiderül, milyen intenzíven vannak és milyen mélyről, milyen korú leletek kerülnek elő.

„A most kezdődött munkában hatvan régészeti lelőhelyet vizsgálunk meg a Miskolctól Tornyosnémeti határáig terjedő 55 kilométeres autópálya-szakaszon. Decemberig várhatóan a próbafeltárásokat is el tudjuk végezni.”

A Hernádvölgye mindig is rendkívül intenzíven lakott terület volt, hiszen ez vezet a Kárpátok legalacsonyabb részéhez, ahol a legkönnyebb átkelni, ezért minden történelmi korban előszeretettel használták – mondta Szörényi Gábor.

„Már a próbafeltárások során kerültek elő leletek. A neolitikumtól kezdve az összes régészeti korszakból. Sok Árpád-kori településnyomra is bukkantunk.”

Az a terület, ami a történelmi korok emberének stratégiailag alkalmas volt hasznosításra, a modern korban is megfelel stratégiai és taktikai szempontoknak, ezért II. világháborús lövészárkokra, bombatölcsérekre, lőállásokra is bukkannak a kutatók, ami a modern kori történethez ad adalékot – hangsúlyozta a Herman Ottó Múzeum régészeti igazgatóhelyettese.

„A próbafeltárások befejezését decemberre tervezzük. A cél az, hogy meghatározzuk azokat a felszín alatt található régészeti lelőhelypoligonokat, amelyeket a következő fázisban, a megelőző feltárások során összenyitunk, majd a nagyobb felületű lelőhelyrészleteket teljes mértékben feltárunk. Ez a jövő éveknek lesz a feladata.”