Az már nem megkérdőjelezhető, hogy az új köznevelési struktúra működik, már csak jobbá kell tenni – vélekedett a Klebelsberg Központ elnöke, ám azt Solti Péter is elismerte, hogy a jelenlegi rendszer kevesebb mozgásteret biztosít a gazdagabb települések iskolaigazgatóinak, mint a korábbi önkormányzati fenntartás.

„Ők értelemszerűen arra vágynak, hogy önállóan dönthessenek, mintha egy önálló költségvetési szervről beszélnénk az iskola esetében” - ismertette a Klebelsberg Központ elnöke. A szegényebb településeken azonban más a helyzet – tette hozzá Solti Péter.

„Azoknak az intézményvezetőknek, akik olyan önkormányzat működtetésében dolgoztak, ahol – akár a pénzügyi háttér hiánya miatt – nem lehetett látni ezeket az ösztönzéseket, nyilván kisebb volt a mozgásterük, mint amit igényeltek volna az adott pedagógiai munkához. Ők értelemszerűen pozitív változást látnak ebben, mert

most már van egy egyértelmű és látható költségvetési keretük.

A költségvetési kereteknek a mozgását látják és tudják befolyásolni is” - fejtette ki a vezető, és hozzátette: mindig lesznek az elkövetkező években még egy darabig olyan intézményvezetők, akik ezt pozitív és akik negatív irányú változásnak élik meg.

Mára viszont, mivel az intézményeket a tankerületi központok tartják fenn, e szervezeteknél bővíthetik pedagógiai programjuk és költségvetésük alapján saját mozgásterüket az iskolaigazgatók – húzta alá Solti Péter.

„Onnantól kezdve viszont

a tankerületi központ gyakorlatilag csak azt figyeli, hogy az intézményvezetők ezt megfelelő módon teljesítsék.

Tehát azt gondolom, hogy ez mindenképpen egy jobb lehetőség, vagy egy lényegesen nagyobb hatáskör, mint ami a korábbi mondjuk 1-2-3 évben volt” - fogalmazott a vezető.

A Klebelsberg Központ vezetője kitért arra is, hogy már zajlik a felújításra szoruló iskolák felmérése, ám azt nem merte megbecsülni, hogy a teljes körű felzárkóztatási programhoz összesen mekkora forrásra volna szükség.