Már ma elkezdődnek az összetartozás napi megemlékezések

Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította a nemzeti összetartozás napjává az első világháborút lezáró trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét.

A szerződés kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, s ennek következményeként Magyarország elvesztette területe mintegy kétharmadát, 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre csökkentették az ország területét, lakosságát pedig 18,2 millióról 7,6 millióra. A Felvidék, a Kisalföld északi fele és a Kárpátalja Csehszlovákiához, Erdély, az Alföld keleti pereme és Kelet-Bánát Romániához, Horvátország, Bácska, Nyugat-Bánát, Zala vármegye nyugati pereme, a Muraköz és baranyai háromszög a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz, Nyugat-Magyarország egy sávja Ausztriához került, Lengyelország pedig északon Szepes és Árva vármegyéből kapott területeket.

A 2010-ben a nemzeti összetartozásról elfogadott törvény azonban kimondta, hogy "a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme".

Az összetartozás hétvégére eső napja alkalmából már ma megkezdődtek a megemlékezések, így a budapesti Magyarság Házában Menyhárt József, a felvidéki Magyar Közösség Pártjának elnöke nyitotta meg a rendezvényt. A budai Várban található intézmény hagyományőrző koncerteket, játékokat és kiállításokat is szervezett a hétvégére a megemlékezés alkalmából.

Várpalotán a Trianon Múzeum Alapítvány és a Rákóczi Szövetség szervezett megemlékezést.

Élő adás

"300-350 fiatal vesz majd részt azon a megemlékezésen, amelynek igyekszünk pozitív tartalmat adni" - mondta Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség főtitkára.

Szintén a Rákóczi Szövetség támogatásával idén több mint 5500 Kárpát-medencei középiskolás diák utazhat legalább egy határ átlépésével egy másik magyar iskolához a nemzeti összetartozás napján.