A tervek szerint a budapesti vizes világbajnokság után a Duna Aréna átépítése idején is részlegesen használhatják majd a sportolók a létesítmény medencéit - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Fürjes Balázs.

„A nyáron le kell zajlania a vizes világbajnokságnak, így szeptemberben tudunk nekiállni annak az elég nagy átalakításnak, aminek során szétszereljük, bezárjuk az épületet. Jövő májusra fogunk elkészülni, ekkorra készülünk el a szomszédos Dagály Strandfürdő teljes kibővítésével és felújításával is.

Minden erőnkkel azon dolgozunk, hogy ha egyszerre talán nem is az összes medencét, de szakaszosan használhassák a medencék egy részét”

- közölte a kormánybiztos.

Fürjes Balázs elmondta, az építkezés alatt is használható lesz majd a felújított Hajós, Komjádi és BVSC-uszoda.

„Végre-valahára felújítjuk a Hajós-Széchy uszodát a Margitszigeten, és zajlik a Komádi felújítása, zajlik a BVSC-uszoda felújítása, amik júniustól újra megnyitnak, és a verseny után, júliustól birtokba tudják venni a Hajós, a Komjádi, a BVSC medencéit újra. Két ideiglenes medencét is telepítünk Budapestre, ami évekig itt marad. Így a Duna Arénában el tudjuk végezni a munkálatokat, majd májsutól végleges formájában működik” - részletezte Fürjes Balázs.

A kormánybiztos kiemelte, hogy a jövőre véget érő átalakítás után már mindenki használhatja az új uszoda komplexumot.

„A Duna Aréna nyitva lesz a nagyközönség számára, a hét minden napján reggeltől estig mehetnek oda hobbiúszók, szabadidő-sportolók.

A Duna Aréna mindenkié, a családoké és a gyerekeké. Otthona lesz a kisiskolások, óvodások úszásoktatásának, edzőbázisa lesz a magyar versenysportnak, és a szurkolóké is lesz. Biztos vagyok benne, hogy minden évben több rangos hazai és nemzetközi eseményen tudunk majd a magyar sikereknek örülni. A Duna Aréna valóban mindenkié” - emelte ki a kormánybiztos.

Fürjes Balázs hozzátette: az ideiglenes lelátó részeit is felhasználják, várhatóan P+R parkolók épülnek belőlük.

A legolcsóbb ajánlat nyert

Az egyes kiemelt fővárosi beruházásokért felelős kormánybiztos elmondta: a budapesti vizes világbajnokság büdzséje megtervezésekor a fő cél az volt, hogy az egyik évben sem érheti el az állami költségvetés kiadási oldalának fél százalékát.

„A részletes költségvetés menet közben alakult ki. Mivel ez a költségvetés fél százalékát sem érte el a kiadási tételeknél, ezért ez egy vállalható dolog. Ezt követően pedig azonnal neki kellett látni a munkának. A legfontosabb a Duna Aréna volt, és ahogy ott elindult az építkezés, elkezdtük tervezni a Hajóst, a Széchyt, a Komjádit és a többit. Közbeszerzéseket tartottunk és az egyes költségtételek részleteiben egymás után, szakaszosan váltak ismertté” - idézte fel a kormánybiztos.

Fürjes Balázs a Duna Aréna építésének költségvetéséről azt mondta, elvárás volt, hogy a legolcsóbb ajánlatot fogadják el.

„Már 2015 áprilisában kiderült, hogy ez 49 milliárd forint lesz. Előírta a törvény, hogy csak a legolcsóbb ajánlatot lehet választani, a legolcsóbb ajánlat bruttó 49 milliárd forint volt. Ebből 10 milliárd áfa, vagyis nem is kiadás, mert visszajön a költségvetésbe.

21 milliárd forint volt maga az aréna építési költsége, a többi pedig bontásra, közmű-munkálatokra, tervezésre, tereprendezésre és egy kilométeres árvízvédelmi gát megépítésére ment”

- sorolta Fürjes Balázs.

A kormánybiztos hangsúlyozta, a legfontosabb az volt, hogy határidőre kész legyen az új létesítmény.

„A határidők nem mozdíthatók. Amikor egy fix sporteseményre építünk, akkor nincs mód a késésre. Nagyon szigorú szankciókat kellett a szerződésbe beletenni, és elképesztő teljesítményt nyújtottak a kivitelezők és az építők. Le a kalappal a generálkivitelező és minden alvállalkozó előtt, fantasztikus munkát végeztek” - fogalmazott a kormánybiztos.

Fürjes Balázs kiemelte, hogy a Duna Arénát a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium alá tartozó Nemzeti Sportközpontok üzemelteti majd a jövőben.