A vád lényege, hogy Vizoviczki a háttérből irányított egy belvárosi éttermekből, a Hajógyári szigeten működő szórakozóhelyekből, diszkókból, night klubokból álló cégcsoportot, melyben 2010 és 2012 között milliárdos nagyságrendű költségvetési csalást követtet el egyes cégek bevételeinek eltitkolásával. Az elkövetés módjának lényege, hogy a vádlottak a szórakozóhelyeken nem ütötték be a bevétel egy részét.

A 2014 őszén kezdődött perben néhány héttel ezelőtt az ügyész letöltendő szabadságvesztést kért az összesen 34 vádlott többségére. A ügyészi indítványban szereplő bűnszervezeti minősítés esetén az ilyen ügyekben követett ítélkezési gyakorlat alapján Vizoviczki és néhány társa akár tíz évet meghaladó fegyházbüntetést is kaphatott volna, a vádlottak nagy része pedig több éves letöltendő szabadságvesztést.

Vizoviczki László az utolsó szó jogán hétfőn egész nap és pénteken délelőtt is arról beszélt, hogy nem követett el bűncselekményt. Szerinte a vádirat valótlan, koncepciós, az ügyészség elévült adóügyi szabálytalanságokkal és "kitalált mesékkel" próbálja megtéveszteni a bíróságot.

Vizoviczki úgy vélte, rendőri belháborúk áldozatává vált. Az utolsó szó jogán elmondta azt is, hogy az eljárás során a pultosokat megpróbálták rávenni, hogy valljanak a ügyvezetőkre, az ügyvezetőket, hogy a cégvezetőkre, a cégvezetőket, hogy őrá, őt pedig arra, hogy országos jelentőségű politikusokat tegyen terhelő vallomást. A vádlottak többsége az eljárás során tagadta bűnösségét és felmentését kérte.

A törvényszék pénteken délután kihirdetett elsőfokú ítélete szerint Vizovicki mellett néhány társa 5, néhány pedig 2-3 év körüli letöltendő börtönt kapott, több mint tízen felfüggesztett szabadságvesztést, néhányan csupán közérdekű munkát. Több vádlottat felmentettek.

A bíróság egyik vádlottnál sem látta megállapíthatónak a jelentősen súlyosabb büntetések kiszabását megalapozó bűnszervezeti minősítést. Ennek kapcsán a bíró kifejtette: a szigorú elszámolásra épülő szervezet, amit az elsőrendű vádlott a befolyása alatt álló cégeknél működtetett, nem kifejezetten bűncselekmények elkövetését szolgálta.

A bíró ugyanakkor rámutatott arra, hogy számos, a vádbeli szórakozóhelyeken dolgozó felszolgáló, pultos tanúvallomásában a vádat alátámasztva elmondta, hogy a bevétel egy részét nem ütötték be a pénztárba, és ezt a vádlottak közül is többen megerősítették. A vádbeli időszakban hozzávetőleg a bevételek fele után fizették meg a cégek az adót.

A bíróság leszögezte, hogy a cégek legális és illegális bevétele is az elsőrendű vádlottnál jelentkezett.

A büntetéskiszabás kapcsán a bíró kifejtette: adócsalásokra nem jellemző az ebben az ügyben megfigyelhető nyomatékos enyhítő körülmény, hogy az okozott vagyoni hátrány fedezete a hatóságok rendelkezésére áll. Vizoviczkinál ugyanis a hatóságok a nyomozás során mintegy félmilliárd forint értékű kézpénzt foglaltak le forintban, illetve devizában, továbbá ingatlanokat és más vagyonelemeket is zár alá helyeztek.

Amennyiben Vizoviczki elsőfokon kiszabott 7 éves szabadságvesztése jogerőre emelkedne és végrehajthatóvá válna, az adható kedvezményeket és az eddig kényszerintézkedés - előzetes letartóztatás, illetve házi őrizet - hatálya alatt töltött időt beszámítva, már csak hozzávetőleg a fele lenne hátra. Vizoviczki jelenleg házi őrizetben van, miután ismeretlen forrásból negyedmilliárd forint óvadékot tett le.

A bíróság pénteken Vizoviczki László vonatkozásában elutasította az ügyészség előzetes letartóztatásra, illetve a védelem kényszerintézkedés megszüntetésére vonatkozó indítványát és a házi őrizetet fenntartotta.

A Központi Nyomozó Főügyészség ügyésze minden vádlott vonatkozásában fellebbezést jelentett be, a vádlottak túlnyomó többségénél a bűnszervezet megállapítását és a büntetések súlyosítását indítványozta, Vizoviczki László és vádlott-társainak többsége viszont felmentésért fellebbezett, így az elsőfokú döntés nem jogerős, a büntetőper másodfokon folytatódik.

A Vizoviczki-ügyben korrupcióval megvádolt rendőrök felelősségre vonása egy másik, nem nyilvános büntetőperben zajlik.