Infostart.hu
eur:
384.54
usd:
330.72
bux:
123872.29
2026. március 4. szerda Kázmér
Ezért marakodik a magyar ellenzék

Ezért marakodik a magyar ellenzék

A Fidesz ellenállásán túl az ellenzéki pártok marakodása teszi esélytelenné, hogy a 2018-as országgyűlési választás előtt módosítsa az Országgyűlés a jelenlegi választási rendszert, ami már egy viszonylag szűk relatív többségből is jelentős, akár kétharmados győzelemhez segíti a győztes pártot – írja a Magyar Nemzet.

Bár az ellenzéki oldal abban egyetért, hogy igazságtalan és a Fidesznek kedvező (az épp a kormánypárt által kitalált) jelenlegi szabályozás, amelyen módosítani kellene, a Magyar Nemzet körkérdéséből kiderült: a Demokratikus Koalíció (DK) sosem működne együtt a Jobbikkal semmilyen kérdésben, a Jobbik nem hajlandó a politikai alapú együttműködésre a balliberális oldallal, az MSZP pedig most semmi értelmét nem látja a közös ellenzéki kiállásnak, mivel a Fidesz úgysem akar változtatni a szabályokon.

Az LMP, az Együtt és a Párbeszéd ugyanakkor nyitott lenne a többi ellenzéki párttal való egyeztetésre az ügyben.

Dúró Dóra a német mintát említi

Egyértelműen igazságtalan a jelenlegi választási szisztéma. Jól látszott ez 2014-ben, amikor többen voksoltak a kormányváltásra, mint ellene, mégis kétharmaddal nyert a Fidesz – mondta a lapnak Dúró Dóra. A jobbikos politikus úgy vélte, meg lehet tartani a jelenlegi vegyes (egyéni körzetekre és pártlistákra) épülő rendszert, de a német minta alapján sokkal jobban közelíteni kellene az emberek akaratához.

Megemlítette azt is, hogy

a Fidesz a külföldön dolgozó magyarokat lényegében kizárta a választásból, mivel ők a külhoniakkal ellentétben nem szavazhatnak levélben.

Máshol is torzít a rendszer, például az egyéni körzetekben a győzteseket is kompenzálják (a mandátumhoz szükséges szavazatszám feletti rész pluszban a listára kerül). Dúró Dóra ugyanakkor egyértelművé tette, hogy politikai együttműködés a Jobbik és a balliberális oldal pártjai között kizárt, bár annak örülnek, ha ezek a pátok ugyanazt mondják, mint a Jobbik.

Gréczy Zsolt 2018 után arányosítana

Sosem működik együtt a DK a Jobbikkal – ezt Gréczy Zsolt, a Demokratikus Koalíció szóvivője nyilatkozta, aki csak a 2018-as választás után látja lehetőségét az arányosabb választási szabályok bevezetésének.

Arra a felvetésre, hogy a Fidesz akkor ugyanígy nem lesz érdekelt ebben, azzal válaszolt, hogy reményeik szerint a Fidesz nem fog győzni jövőre. Szerinte most a választási szabályok átírása helyett a választókat kell meggyőzni arról, hogy „Orbán Viktornak mennie kell”.

Amúgy Gréczy szerint

a választójogi törvényt az összes aránytalanságával együtt az EU legitimnek tekinti, így egy esetleges ellenzéki bojkott értelmezhetetlen.

A legutóbbi, 2014-es parlamenti választáson egyébként a Fidesz–KDNP 44 százalékot ért el listán, önmagában ez alapján egyedül nem alakíthatott volna kormányt. Ám a 106 egyéni körzetből 96-ot megnyert, így a választóktól országosan megszerzett relatív többsége a parlamentben kétharmados többséget ért. Miután a második választási fordulót eltörölték a kormánypártok, megszűnt az a lehetőség, hogy az első forduló eredményének ismeretében az ellenzéki jelöltek egymás javára visszalépjenek.

Nem látja értelmét az ellenzék közös fellépésének és az összefogásnak a szocialista Bárándy Gergely sem, de ő nem ideológiai okok miatt. Egyszerűen azért, mert a témában tartott egyeztetéseken eddig is végig ugyanazt mondták, vagyis hogy torz a választási rendszer.

Ha a Fidesz nem akar ezen változtatni, most nincs értelme újra ugyanazt elmondani – fogalmazott. Szerinte a kormánypártok mindent megtettek azért, hogy „elcsalják a választást”. De ezt nem a szavazás napján teszik meg, hanem az előtte lévő négy évben, amikor olyan jogi és gazdasági környezetet hoznak létre, ami nekik kedvez.

A választójogi és eljárási szabályok minden eleme a kormánypártoknak jó, amire Bárándy Gergely több példát említett: a választókerületek határainak átrajzolását, az egyfordulós szavazást (ami a megosztott ellenzéknek jelentős hátrányt jelent), vagy éppen azt, hogy az egyéni választókerületek aránya nőtt a korábbi rendszerhez képest (most a 199 képviselői helyből 106 egyéniben dől el, korábban a 386 helyből 176 egyéni körzet volt).

Ha máskor is tudni szeretne hasonló hírekről, vagy elmondaná a véleményét, lájkolja az InfoRádió Facebook-oldalát!

Címlapról ajánljuk
Rendszerváltás Iránban? – Szakértő: a külső támadás „elhalasztja a haragot”, szervezkedni pedig tilos

Rendszerváltás Iránban? – Szakértő: a külső támadás „elhalasztja a haragot”, szervezkedni pedig tilos

Nehéz megítélni, hogy végbemehet-e a rendszerváltozás Iránban. Az elszegényedés tömeges, de szervezkedni tilos. Az elmúlt évtizedekben számtalan nagy tüntetés volt az országban, most az év elején főleg a gazdasági problémák miatt vonultak az utcára a tüntetők – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában N. Rózsa Erzsébet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, Közel-Kelet-szakértő.

Szijjártó Péter Moszkvában: Vlagyimir Putyin jóváhagyta két kényszersorozott magyar fogoly elengedését

Szijjártó Péter bejelentette: garanciát kaptunk arra, hogy változatlan áron megvan a Magyarországra szánt orosz kőolaj és földgáz a nemzetközi energiapiaci válság ellenére is. „Az orosz–magyar kapcsolatok stabilak, és pozitív irányba fejlődnek, ideértve az energiapolitikai kérdéseket is, a szénhidrogéneket és zászlóshajó-projektünket, a paksi atomerőművet” – mondta Vlagyimir Putyin.
NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, Teherán magyarázkodik – Híreink az iráni háborúról szerdán

NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, Teherán magyarázkodik – Híreink az iráni háborúról szerdán

Ötödik napja tart és egyre csak szélesedik Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma a két országban összesen túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az Egyesült Államok szerdán Srí Lanka partjainál tengeralattjáróval süllyesztett el egy iráni hadihajót, legalább 80-an meghaltak. Irán a NATO-tagállam Törökországra lőtt ki ballisztikus rakétát, melyet semlegesítettek. Közben kiderült: a néhai Ali Hámenei ajatollah fia, Modzstaba Hámenei az elsőszámú esélyes, hogy legfőbb vezetőnek válasszák Iránban. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Este Irán magyarázkodni kezdett a régió olajállamainak megtámadása miatt - Katarral közvetlenül is beszéltek. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×