Darák Péter elmondta: „azt várjuk az eljárásjogi kódextől, hogy legyen koherens, jó és alkalmazható, de ennek vannak bizonyos jogtechnikai feltételei és módszerei. Például egy feljebbviteli bíró azt várja egy elé kerülő, elsőfokon lezárt jogvitához, hogy strukturált eljárás történjen, tehát legyen világos, hogy a felperes mit kér a keresetében, ha a keresetlevélben hiányok vannak, azt megfelelően pótolják. Legyen világos a bizonyítás iránya,

ne cikkcakkokban folyjon,

ne ötletszerűen kerüljenek elő új bizonyítási indítványok és folytassa azokat akár az eljárás elhúzódása árán a bíróság” - hangsúlyozta a Kúria elnöke.

Darák Péter kiemelte, fontos, hogy a bizonyítás megfelelően tükröződjön az ítéletben is. Ezt a világos pervezetést segíti az, hogy az új polgári perrendtartás a perkoncentráció elvét követi. Ez azt jelenti, hogy elkülöníti egymástól a perfelvétel és az érdemi tárgyalás szakaszát, így világosabb lesz, hogy melyik részben történt. A bíró dolga lesz elmagyarázni az ügyfeleknek, hogy a perfelvételnél ki kell teríteni a kártyákat, de a

legkomolyabb teher az ügyvédekre hárul

– fűzte hozzá a Kúria elnöke.

„Eddig jó néhányan megvárták, hogy a per során alakuljanak ki a jogvita keretei. Ezt a jövőben, az új polgári perrendtartás alapján már remélhetőleg nem lehet megtenni, sokkal komolyabb ügyvédi előkészítést igényelnek a jogviták. Az ügyvédnek már a perindítás előtt gondolatban végig kell játszania az egész folyamatot és ennek alapján el kell döntenie, van-e értelme a perindításnak.”

A Kúria elnöke hozzátette, Magyarországon a jogviták nagy része a perekben alakul ki, az angolszász hagyományú országokban az ügyvédek minden lehetőséget számba véve döntenek az indítás mellett vagy ellen.

„A van-e ügyem vagy nincs?”

kérdést a magyar ügyvédek sokszor elfelejtik feltenni maguknak – hangsúlyozta Darák Péter