A szakértők szerint az is biztos, hogy a szerencsétlenségben szerepet játszott a hátsó szerelvény megcsúszása. Bajkó Erika, a Közlekedésbiztonsági Szervezet szóvivője az InfoRádiónak adott interjúban hangsúlyozta, hogy az ő vizsgálatuk független a rendőrségétől, és akár egy évig is eltarthat, mert nem felelőst keresnek, hanem okokat és megelőzési lehetőségeket.

Bajkó Erika elmondta, a metrószerelvény adatrögzítőjéről kiolvasott információk alátámasztják azt a helyszíni megállapítást, hogy az ütközésben szerepet játszott a hátul lévő szerelvény megcsúszása.

A Közlekedésbiztonsági Szervezet szóvivője elmondta, hogy hogyan rekonstruálható a baleset a kiolvasott adatok alapján.

Az elöl haladó metrószerelvény rendben megállt a Pillangó utca metróállomáson, ahol 1:20 másodpercet állt a baleset bekövetkezésééig.

A mögötte haladó metrószerelvény az adatrögzítőről kiolvasottak szerint az Örs vezér téri indulást követően 350 méter alatt gyorsított fel a maximális sebességére, 57,2 kilométer/óra sebességre.

Majd ekkor a gyorsítás véget ért, megszűnt a metrószerelvény vonóereje, és a jármű a saját lendületéből gurult tovább további közel 350 métert, gyakorlatilag a korábbi sebességét tartva. Majd ekkor megkezdődött a vonat fékezése. A két metrószerelvény között a távolság mintegy 350 méter volt.

A fékezéstől számított 14 másodperc múlva a kerekek sebessége nullára csökkent, és a vonat gyakorlatilag

álló kerekekkel további 23 másodpercet csúszott az ütközésig.

A kerekek sebességének nullára csökkenésével közel azonos időben megkezdődött a jármű automatikus vészfékezése, majd az adatrögzítő tanúsága szerint a jármű vezetője aktiválta a vészütő gombot. Mindez azonban már nem volt érdemi hatással a vonat sebességére a kerekek álló helyzete miatt.

Bajkó Erika közölte: a kollégáinak számítása szerint az ütközés körülbelül 18-20 kilométer/óra sebességgel történt.

Az NFM Közlekedésbiztonsági Szervezet szóvivője kiemelte: az eddig rendelkezésünkre álló adatok szerint az ütköző jármű nem lépte túl a hatályban lévő sebességkorlátozásokat.

Hozzátette: a következőekben ki kell számítani a pontos távolságokat.

„Több száz adat van ezeken az adatrögzítőkön, azoknak a kiértékelése elég hosszadalmas, bonyolult folyamat. Mivel a kerekek sebessége nullára csökkent a csúszás miatt, bonyolult számítások szükségesek a vonat tényleges mozgásának leírásához” - közölte Bajkó Erika.

Elmondta, hogy a nemzetközi sztenderdek szerint az az ajánlás, hogy a szakmai vizsgálatot célszerű egy éven belül befejezni.

„Mi természetesen arra törekszünk, hogy ez az idő lényegesen rövidebb legyen” - tette hozzá a szóvivő.

„A szakmai vizsgálat célja a megelőzés, tehát itt nem elég csak azt feltárni, hogy miért következhetett be a baleset, hanem a szakmai vizsgálat ennél lényegesen sokrétűbb, lényegesen mélyebb. Mi az ide vezető okokat, körülményeket is igyekszünk feltárni, hogy megfelelő megelőző intézkedésekre tehessünk javaslatot” - emlékeztetett az NFM Közlekedésbiztonsági Szervezet szóvivője.