A Tárki Társadalmi Riportjának tanulmányából kiderül, hogy Magyarországon az 1990-es évek közepe óta javulnak az életkilátások, de ez az egészségi állapot társadalmi egyenlőtlenségeinek növekedése mellett történik. És bár a születéskor várható élettartamban a magyarok elérték az uniós átlagot, az időskor életminősége még mindig elmarad több más ország átlagától.

Az adatok szerint az átlag magyar 65 éves korától számítva még körülbelül18 évig él, és ennek csak nagyjából a fele telik egészségben a férfiaknál, és harmada a nőknél. Magyarország ezzel alulmúlja az európai átlagot.

Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár az InfoRádiónak elmondta: ezekért az adatokért nem feltétlenül az egészségügyi ellátórendszer okolható.

„Ez nemcsak az egészségügyi ellátórendszertől függ, hanem a dohányzástól, az alkoholfogyasztástól, a szociális helyzettől, a mozgástól, attól, hogy mit eszünk, tehát az életmódunktól alapvetően. Ha valaki azt gondolja, hogy ezt a problémát megoldja az ellátórendszer, akkor az tévesen gondolkodik.”

A Tárki tanulmánya szerint a jobb egészségi állapot várhatóan növelné az idősebb munkavállalók munkaerő-kínálatát.

Az egészséges, aktív, akár nyugdíjas időskorúak pedig kiemelt fogyasztói keresletet is jelenthetnek a nemzetgazdaság bizonyos területein.