A jövő egyik legfontosabb kérdésének és egyben a Brüsszellel fennálló vita összegzésének tartja az alaptörvény módosítását a miniszterelnök. Orbán Viktor expozéjában azt mondta: az október 2-ai kvótanépszavazáson létrejött új egységet azért kell alaptörvény módosítással is kifejezni, mert a népszavazás a migránskérdésen túl valójában az alkotmányos identitásról szólt. Az előterjesztés tiltaná idegen népesség Magyarországra telepítését és módosítaná a Nemzeti hitvallást is.

Eltérően értékelik az alaptörvény tervezett változtatását a frakcióval rendelkező parlamenti pártok. Az MSZP nem vesz részt a parlamenti vitában és távol marad a szavazástól is. Varga László frakcióvezető-helyettes azt mondta: senki nem adott felhatalmazást a Fidesznek a változtatásra. A Jobbik részt vesz a vitában, de a párt elnöke szerint a népszavazás nem új egységet, hanem új megosztottságot teremtett az országban. Vona Gábor emlékeztetett arra, hogy a kvóták ellen pátja már hónapokkal ezelőtt javasolta az alaptörvény megváltoztatását. Az LMP parlamenti frakciója jelezte, hogy részt vesz a vitában, de nem szavaz.

Jogerőssé vált az október 2-i kvótareferendum eredménye, mivel a határidő lejártáig nem érkezett jogorvoslati kérelem a határozat ellen. A Nemzeti Választási Bizottság október 11-én állapította meg a népszavazás eredményét, amely szerint a referendum érvénytelen volt, mivel a jogosult csaknem 8 millió 300 ezer választópolgár kevesebb mint fele járult az urnákhoz. A leadott szavazatok 98 százaléka támogatta a kormány álláspontját a kötelező uniós menekültügyi kvótával szemben.

Elítélték az orosz és szíriai kormányerők aleppói bombázását az uniós külügyminiszterek. A tagállami tárcavezetők álláspontja szerint Moszkva szándékosan támadott meg kórházakat és vette célba a civil lakosságot. A luxembourgi tanácskozáson jelen lévő Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter arra hívta fel a figyelmet, hogy ha nem sikerül megoldani a szíriai helyzetet, az növelheti az Európába irányuló migrációt.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának legfőbb döntéshozó testületéhez, a nagykamarához fordul két kifogásolt igazságügyi kérdésben a kormány - mondta az igazságügyi miniszter. Trócsányi László az InfoRádió Aréna című műsorában a tényleges életfogytiglani szabadságvesztéssel és a kegyelmezési eljárással összefüggő elmarasztaló strasbourgi ítéletre reagált. A tárcavezető szerint a két kérdés rendezése az egész büntetési rendszert érinti.

Közös nyilatkozatot elfogadására kéri a parlamenti pártokat az Országgyűlés elnöke az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulóján. Kövér László arra szólítja fel a tömörüléseket, hívjanak fel minden magyart, éljen a világ bármely részén, hogy hajtson fejet '56 hősei és áldozatai előtt.

A szabadságért és az igazságért folytatott küzdelem egyik kegyelmi pillanatának nevezte az 1956-os forradalmat Martonyi János volt külügyminiszter. A Demokrácia Központ Közalapítvány kuratóriumának elnöke a forradalom 60. évfordulója alkalmából tartott konferencián hangsúlyozta: a forradalom a múlt század egyik legfontosabb világtörténeti eseményévé vált. Tölgyessy Péter, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának munkatársa arról beszélt: a kelet-európai átalakulások közül azok voltak igazán sikeresek, ahol azokból a társadalom is kivette a részét.

Nem támogatja a kötelező gimnáziumi felvételit a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete. Mendrey László, az érdekképviselet elnöke az InfoRádióban úgy vélte: ha az a cél, hogy minél kevesebben jussanak be a középiskolákba, akkor az kevesebb diákot, osztályt, intézményt és pedagógust eredményezne, vagyis hosszútávon elbocsátásokkal járhat. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt héten jelentette be a kötelező felvételi bevezetésének szükségességét.

A nemzetiségek jogaiért felelős ombudsman-helyettes szerint ütközik az emberi méltósághoz való alapjoggal a szegénység és a társadalmi kirekesztés. Szalayné Sándor Erzsébet a szegénység elleni küzdelem világnapja alkalmából arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon a történelmi fejlődés sajátosságai miatt a roma nemzetiséghez tartozó emberek jóval nagyobb arányban küzdenek szociális, megélhetési vagy lakhatási problémákkal, mint a nem roma állampolgárok.

Az eddigi legösszetettebb hadműveletet indította az iraki haderő a Washington vezette nemzetközi koalíció segítségével az Iszlám Állam kezén lévő Moszul visszaszerzésére. Szakértők attól tartanak, hogy ha a várost kész béketerv nélkül hódítják vissza, az még több erőszakhoz vezethet. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának becslése szerint 100 ezer iraki menekül el az ostromlott Moszulból Szíria és Törökország területére.