A nagyobb kormánypárt politikusa, a PMA főigazgatója a Család- és népesedéspolitika a Kelet-közép-európai régióban című rendezvényen úgy fogalmazott, az Európában még talán a konzervatív pártok között is fennálló véleménykülönbséget is csökkenteni lehetne, ha a demográfiai problémákat nem a migráció felől közelítenék meg, hanem abból a célkitűzésből, hogy a születésszám növelésével, természetes úton legyen elérhető a társadalmi reprodukció.

Gulyás Gergely ebből a szempontból példaértékűnek nevezte a kormány 2010 óta végrehajtott családpolitikai intézkedéseit, ugyanakkor hangsúlyozta, még mindig sok minden jobbítható a demográfiai adatok további javításához.

A politikus előremutató lépésnek minősítette, hogy a magyar adórendszer - német mintára - tekintettel van az eltartott gyermekek számára. Emellett szintén fontos, a gyermekvállalás növeléséhez hozzájáruló intézkedés volt a rugalmas gyed francia példára történő bevezetése - fejtette ki, hozzátéve, ebből a lépésből is látszik, hogy az állam akkor tud a legtöbbet segíteni a demográfiai kérdésekben, ha azt nem világnézeti kérdésként kezeli, hanem biztosítja a döntési lehetőséget az állampolgároknak.

Gulyás Gergely szerint a kabinet fenti és más családpolitikai döntéseit igazolja, hogy az elmúlt hat évben a 200 szülőre (100 párra) vetített átlagos születésszám 128-ról 142-143-ra emelkedett.

Fodor Csaba, a Nézőpont Intézet ügyvezetője elmondta, a Kelet-közép-európai országokra a célirányos bevándorlás helyett inkább az elvándorlás a jellemző az elmúlt évtizedben, ezért ebben a térségben elsősorban a születésszám növelésére koncentrálva kell javítani a demográfiai mutatótókon.

Hangsúlyozta továbbá, bár a népességfogyás egy teljes Európát érintő probléma, szeretnék, ha az unió intézményei tisztában lennének a különböző altérségek sajátosságaival.

Fodor Csaba emlékeztetett a Nézőpont Intézet két korábban, idén áprilisban és júliusban készült felméréseire, amelyek alapján a teljes felnőtt magyar népesség 74 százaléka helyesli, hogy a kormány a családpolitikát helyezte a szociálpolitika középpontjába. Emellett kiderült az is, tízből kilencen elleneznék, ha Magyarország bevándorlással orvosolná a népesedési problémákat, a magyarok 61 százaléka pedig pozitívan vélekedik a családi otthonteremtési kedvezményről (csok) - tette hozzá.

Anna Van Oeveren, a Wilfried Martens Centre for European Studies projektkordinátora szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy egy összeurópai megoldás helyett minden országnak meg kell találnia azokat a saját adottságaira szabott intézkedéseket, amelyekkel hatékonyan tudja javítani demográfiai mutatóit.