Az élelmiszer egy bizalmi termék, az életünk, az egészségünk múlhat a biztonságosságán, minőségén, ezért a vevők is inkább a közvetlen vásárlási formákat választják, ahol láthatják, megszagolhatják, megtapinthatják az árut, vagy a csomagolását – mondta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal igazgatója.

Pleva György hozzátette: „ebből a szempontból nagy kockázatot jelentenek az internetes értékesítési formák.

Érdemes megnézni, hogy az a weboldal, ahonnan rendelni kívánunk, az értékesítő direkt oldala vagy közvetítő. Meg kell néznünk, hogy az élelmiszerekről szóló tájékoztatás teljes körű-e – hívta fel a figyelmet a Nébih igazgatója.

„A jelölésről szóló jogszabályok előírják, hogy az internetes értékesítés során ugyanazokat az információkat a vásárló rendelkezésére kell bocsátani, mint egy üzletben. Ezek: az élelmiszer neve, az árucsoport megnevezése, az összetevők listája, külön kiemelve a különböző allergiát okozókat” - sorolta Pleva György.

Ha a megérkezett élelmiszer lejárt, nem megfelelő minőségű, a fogyasztóvédelmi rendelkezéseknek megfelelően a 14 napos visszavásárlási kötelezettség ebben az esetben is fennáll. Gyorsan romló vagy olyan típusú élelmiszer esetén, ahol ez nem alkalmazható, az árut az átvételekor kell megvizsgálni – figyelmeztetett a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal igazgatója.

„Azt az élelmiszert kaptuk-e, amit megrendeltünk, a minőségmegőrzési, fogyaszthatóság ideje rendben van, sértetlen a csomagolása” - tette hozzá Pleva György.

Hosszú lejáratú élelmiszer esetén is javasolt feltüntetni a minőségmegőrzési időt a honlapon, de ez az egyetlen dolog, amit nem kötelező az árucikk képénél megjeleníteni – hangsúlyozta a Nébih igazgatója.