A miniszter egy Közép-Európával foglalkozó washingtoni konferencián mondott beszédében fejtette ki Magyarország álláspontját az Európa jövőjéről dúló vitákról, a bevándorlási válságról és szuverenitási kérdésekről.
Beszédében Szijjártó Péter leszögezte: Európában nagyon súlyos viták dúlnak a kontinens jövőjét illetően, de ezt alapvetően jó hírnek kell tekinteni, hiszen a demokrácia velejárója és legékesebb kifejeződése, ha fontos kérdésekben vitázni lehet. A politikus hangsúlyozta: "az azonban már nem demokratikus, ha valakit európaiatlannak, vagy az európai egység megtörőjének neveznek, csak azért, mert adott esetben az európai főáramlathoz képest más álláspontot foglal el". A miniszter leszögezte, hogy Magyarország álláspontja szerint helyes, hogy vannak viták az Európai Unió jövőjéről, de ezek a viták csak akkor vezethetnek eredményre, ha a józan ész talaján vívják meg őket. "Az érzelmi alapon megvívott vitáknak semmi értelmük nincs, ezt az elmúlt időszak már bebizonyította" - tette hozzá.
Kiemelte, hogy Közép-Európa, a visegrádi együttműködés büszke lehet magára, hiszen az elmúlt időszakban az európai jövőről folytatott vitákban mindig is az ésszerű álláspontot képviselte, és utólag mindig az bizonyosodott be, hogy a közép-európaiak által adott válaszok a jó válaszok a válságos helyzetekre, azok a működőképes válaszok, ellentétben bizonyos nyugati, "alkalmatlannak bizonyuló képmutató válaszokkal".
A bevándorlási válság mára Európában szuverenitási és biztonsági kérdéssé vált. Biztonsági kérdéssé azért, mert a bevándorlás soha nem látott súlyosságot ért el. A mintegy másfélmilliós bevándorlási hullám lehetővé tette a terrorszervezeteknek, hogy elküldjék harcosaikat, terroristáikat Európába és ott terrormerényleteket kövessenek el. Szuverenitási kérdéssé vált azért is, mert egy állam szuverenitásának a nagy részét az jelenti, hogy képes megvédeni a határait és ő maga hozhat döntést arról, hogy kit enged be a sajt területére s kit nem. Az ellenőrizetlen, minden határt megsértő bevándorlási hullám ezért az államok szuverenitásának egy részét elvette. Mint ahogy az Európai Bizottság is el akarja venni az európai országok szuverenitásának egy részét azzal, hogy a kötelező betelepítési kvótákkal el akarja venni a jogot az adott országoktól, hogy eldöntsék, kik léphetnek az adott ország területére - fejtegette a miniszter.
A magyar nemzet a történelem során számtalanszor - így 1956-ban is - bizonyította, hogy soha nem fogja elfogadni, ha valakik el akarják venni a szuverenitását, vagy a szabadságát, vagy legalábbis annak egy részét. "1956-ban is megmutattuk, hogy akár a túlerővel szemben is fel tudunk ezzel szemben lépni". 'És most, október 2-án is, a magyar emberek világossá tehetik, hogy nem hajlandók elfogadni, hogy valaki elvegye a szuverenitásuk, a szabadságuk egy részét, és nem fogjuk elfogadni, hogy valaki helyettünk hozza meg a döntést arról, hogy Magyarországra ki jöhet be, vagy ki nem jöhet be" - tette hozzá Szijjártó Péter.
A politikus úgy vélekedett, ahhoz, hogy Európa vissza tudja szerezni az elveszített versenyképességét, a súlyát és erejét a világpolitikában és a világgazdaságban, arra van szükség, hogy ne képmutató, politikailag korrektnek nevezhető vitákat folytassunk, hanem az ésszerűség talaján álljunk. Hozzátette, hogy a közép-európai országok az ésszerűséget képviselték eddig is. "Az ésszerű látásmód vezethet oda, hogy Európa úgy tud megváltozni, hogy vissza tudja szerezni az erejét és a versenyképességét. Ha Európa erejéről beszélünk, akkor értem ezen a gazdasági versenyképességet, a keresztény gyökerekhez való ragaszkodást, értem Európa eddigi arculatának megőrzését, de mindehhez arra van szükség, hogy ésszerűen tudjunk beszélni, ne érzelmileg befolyásolt és képmutatással teli vitákat folytassunk" - fűzte hozzá.
Szijjártó Péter elmondta azt is, hogy a General Motors (GM) autógyárral folytat fontos tárgyalásokat, hiszen a General Motors európai gyártóbázisainak egyike Magyarországon van, Szentgotthárdon, s a gyár nagyon modern, úgynevezett rugalmas gyártási metódust lehetővé tévő üzem, amely munkatársainak száma az esztendő végére 1700-ra emelkedik. Az autóipari technológia-váltással, az elektromobilitás elterjedésével és a motorfejlesztéssel párhuzamosan a GM is folyamatosan fejleszti európai jelenlétét. Magyarország azt szeretné, ha ebben minél nagyobb szerepe lenne, s erről kezd most tárgyalássorozatot a GM felső vezetésével - tette hozzá.
