Infostart.hu
eur:
379.24
usd:
319.64
bux:
129548.96
2026. február 11. szerda Bertold, Marietta

Ugron Ákos Gábor: a Szent Korona a megmaradást jelenti a nemzet számára

Szent István király és a Szent Korona a folytonosságot, az életet, a megmaradást jelenti a nemzet számára, ahogyan a búza és az aratókoszorú is, amelynek szemeit a következő vetéskor mindig hozzákeverik a vetőmaghoz, hogy a következő évi termés bőséges legyen - mondta a Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős helyettes államtitkára szombaton Szolnokon, a Kárpát-medence kenyere rendezvényen.

Ugron Ákos Gábor átadta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter, a rendezvény fővédnöke üdvözletét, majd arról szólt, hogy Szent István műve, az államalapítás és az ország felvirágoztatása sokkal közelebb áll a vidéki közösségek életéhez, mint a paloták világához.

Első királyunk a kereszténységben az István nevet kapta. István görögül Sztephanosz, amelynek jelentése koszorú, korona - mondta, hozzátéve: a Szent Korona történelemformáló ereje magával ragadja az embert, a magyar népművészetet.

A helyettes államtitkár beszámolt arról, hogy a Kárpát-medence kenyerének elkészítéséhez a történelmi Magyarország területéről érkeztek a pékmesterek és az alapanyagok: az Alföldről a liszt, Kárpátaljáról a forrásvíz, a Felvidékről a burgonya, Székelyföldről a só, a Vajdaságból a kovász.

Kitért arra, hogy befejeződött az őszi búza aratása, idén jó lett a búzatermés: meghaladta az 5,2 millió tonnát, ezzel elérte a 2015-ös magas szintet. Hozzátette: a hektáronkénti 5,4 tonnás hozamra korábban nem volt példa.

Jász-Nagykun-Szolnok megyében 4,7 tonnát takarítottak be hektáronként - jegyezte meg.

Ugron Ákos Gábor hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a júliusi esők nem kedveztek a minőségnek. Országosan várhatóan a termés 50-60 százaléka lesz étkezési minőségű, szemben a korábbi évekre jellemző 70-75 százalékkal. Hozzátette: az ország kenyérgabona- és takarmányszükséglete biztosított, bőven jut exportra is búza.

Harcsa Béla, a Szolnok Televízió Zrt. cégvezető-főszerkesztője, az esemény főszervezője elmondta: új európai rekordként az idén 300 kilogrammos a Kárpát-medence kenyere.

A kenyeret a székely Diószegi László vezetésével öt határon túli város pékmestere dagasztotta, gyúrta egybe augusztus 19-én a Szolnoki Művésztelepen, ahol a 2013-ban épült - Közép-Európa legnagyobb - házi kenyérsütő kemencéjében sütötték ki. A 300 kilogrammos kenyeret a szolnoki központi ünnepségen, augusztus 20-án 19 órakor ökumenikus szertartás keretében szentelik meg.

Diószegi László az MTI-nek elmondta: a sütés a szokásos méretű kenyereknél jóval hosszabb ideig és magasabb hőfokon, mintegy kilenc órán át, 470 Celsius-fokon történt. Ezért az asztallapnyi, lepényszerű kenyér felületén vastag hamukéreg képződött, amelyet néhány percnyi hűlés után késsel és kifejezetten erre a célra szerkesztett kaparóval távolítanak el.

A kétnapos rendezvényen részt vesznek a vajdasági Zenta, a felvidéki Révkomárom, a kárpátaljai Beregszász és a székely Sepsiszentgyörgy vezetői, valamint Lipót és a lengyel Tarnow képviselői is. Ezeken a településeken is megáldják, megszentelik, majd közös emlékszalvétán szétosztják az ünnepi kenyereket. Több éve a kolozsvári magyar napokra is készül egy hasonló nagyságú "testvérkenyér" Szolnokon.

A városi televíziók együttműködése révén egy televíziós híd köti majd össze a részt vevő városokat, így egymás ünnepségeiről is tudósítanak.

A program hat éve a Szolnok Televízió és a Diószegi pékség kezdeményezésére indult és a Kárpát-medencei népek közös sorsát, valamint a magyar nemzet összetartozását szimbolizálja.

A kenyérsütéshez kapcsolódó kétnapos rendezvényen számos népzenei, művészeti esemény és vásár várja a Szolnoki Művésztelepre látogatókat.

Címlapról ajánljuk
Charaf Hassan: a BME-diploma útlevél mindenhova a világban

Charaf Hassan: a BME-diploma útlevél mindenhova a világban

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora szerint reális cél, hogy az egyetem 2030-ra a világ legjobb száz intézménye közé kerüljön. Charaf Hassan az InfoRádió Aréna című műsorában arról is beszélt, hogy a fenntartóváltással megindult az a lendület, amely a Műegyetemet a nemzetközi élvonalba emelheti.

„Kiiktatni” – drámai videót közölt a kormányülésről Orbán Viktor

Szijjártó Péter szerint a brüsszeli-kijevi együttműködésben a terv az, hogy Magyarországot mint akadályt kiiktassák. Ha ezt megteszik, azzal bármely tagországot kiiktathatják később a brüsszeli döntéshozatalból – állította a külgazdasági és külügyminiszter.
inforadio
ARÉNA
2026.02.11. szerda, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
"Elzárták a Brüsszeli csapot, megállt a magyar GDP" – biztos, hogy így van?

"Elzárták a Brüsszeli csapot, megállt a magyar GDP" – biztos, hogy így van?

Megjelent a Checklist legfrisseb adása. Valószínűleg hallgatóink is találkoztak az elmúlt hetekben azokkal, a közösségi médiában megjelent grafikonokkal, amik azt sugallják, hogy az uniós támogatások és a magyar gazdaság teljesítménye kéz a kézben jár. A leegyszerűsített üzenet szerint: ha „jön az EU-pénz”, nő a GDP, ha pedig „elzárják a csapot”, akkor megáll a növekedés vagy visszaesés jön. Csakhogy a kép ennél bonyolultabb: sok múlik azon, hogy a források mikor és milyen módon jutnak el a gazdaságba, és hogyan használják fel őket. Emiatt az EU-támogatások és a gazdasági növekedés között nem mindig van egyértelmű, automatikus kapcsolat. Műsorunk első részében erről beszélgetünk Szabó Dániellel, lapunk makrogazdasági elemzőjével.  A folytatásban arról lesz szó, hogy civil és szakmai szervezetek egy közös javaslatcsomagot tettek le az asztalra Lakhatási Minimum 2026 címmel. A csomag üzenete egyértelmű: a lakhatási válság nem néhány szerencsétlen helyzetbe került ember gondja, hanem sokak számára mindennapi bizonytalanság, amire nem ad elég választ néhány gyors, eseti beavatkozás. A témáról Kovács Verát, az Utcáról Lakásba! Egyesület alapító tagját kérdezzük.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×