Rogán Antal szavai szerint Brüsszel hibás bevándorlási politikája felelős az európai egység megbomlásáért. A brit uniós népszavazás eredménye is azt mutatja, hogy Brüsszel nem fordíthat hátat a nemzeti önrendelkezésnek - tette hozzá.

Kijelentette: a magyarok megújult, a nemzeteket és azok függetlenségét is tisztelő Európát akarnak, és ezt az 1956-os hősök elszántságával "meg is kell üzennünk Brüsszelnek".

"Mi, magyarok, tudjuk, hogy mit jelent a szabadság, mert megküzdöttünk érte". Azt jelenti, hogy minden nemzetnek joga van dönteni saját sorsáról. Ehhez Európa nemzeteinek is joga van - hangoztatta a politikus. Emlékeztetett arra, hogy az 1956-os forradalmárok a maguk jövőjét, ezen keresztül a mi jelenünket építették, amikor Magyarország és Európa jövőjéért harcoltak.

Rogán Antal azt mondta: általában akkor mutat példát összefogásból és bátorságból "e széthúzásra igencsak hajlamos nép", amikor a szabadságát és függetlenségét érzi veszélyben; ezt akarták a magyarok 1956-ban is visszaszerezni, hogy "újra magyar, és ne szovjet életünk legyen".

A forradalom vesztett, de mégis győzött, mert óvott, rejtett emlékébe kapaszkodva örökösei végül mégis kivívták a rendszerváltást és világossá tették, hogy kik voltak 56-ban a szabadság és a haza oldalán, és kik voltak azok, akik honfitársaikra emelték a dobtáras géppisztolyt - fogalmazott Rogán Antal.

Hangsúlyozta, az első polgári kormány azért hozta létre a Terror Háza Múzeumot, mert "mi azok vagyunk, akik nem eltörölni akarjuk a múltat, hanem megérteni, erőt meríteni és okulni belőle", fejet hajtva a hősök és az áldozatok előtt, ugyanakkor néven nevezve és nem feledve a bűnösöket és tetteiket.

Rogán Antal időgépként említve a most megnyitott kiállítást - amely lehetővé teszi, hogy a lehető legpontosabban megismerje a látogató a hat évtizeddel ezelőtt történteket - arról beszélt: az évforduló alkalmat nyújt arra is, hogy átlépjünk a mindennapok pártpolitikai pengeváltásain, "közös, szép és dicsőséges nemzeti emlékként ünnepeljük" 1956-ot, ami "a győzelem magabiztos érzését is hordozza".

Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum alapító főigazgatója az eseményen a virtuális valóság (VR) technológiát alkalmazó, Európában is újdonságnak számító tárlat kapcsán arról beszélt: sosem volt még ilyen kemény és vastag a fal a múlt és a jelen között, a diákok számára 1956 éppoly távoli esemény, mint 1848.

Megjegyezte: 1956-ban a magyarok egy akaraton voltak, másképp nem írhattak volna világtörténelmet, "hős volt itt mindenki ebben az országban, sokan akaratuk ellenére", legyen szó a harcolókról, az őket ellátással vagy éppen imával támogatókról.

A Terror Háza Múzeum honlapján olvasható ajánló szerint az Egy akaraton 1956-2016 című új tárlat látogatói testközelből élhetik át a forradalom legfontosabb pillanatait: VR-szemüveget felvéve egy páratlan kaland részesei lehetnek.

Eddig csak elképzelhettük, milyen drámai, félelmetes vagy éppen felemelő lehetett egy 56-os utcai harc, egy életre szóló búcsúzás, bajtársaink eltemetése, vagy egy vallatás - a virtuális valóság segítségével most azonban mindez kézzelfoghatóvá válik számunkra. Magyarországon eddig sosem látható módon, hat kisfilmmel élhetjük át a magyar történelem sorsfordító pillanatait, a jelenetek részeseivé válhatunk: mellettünk, előttünk, mögöttünk, felettünk és alattunk történnek az események. Minta csak ott lennénk velük, a forradalmárokkal, a pesti srácokkal, 1956 hőseivel - írják a Schmidt Mária főigazgató és Tallai Gábor programigazgató koncepciója nyomán készült tárlatról.

Az élethű jelenetekért, a lebilincselő látványvilágért Magyarország egyik legismertebb filmrendezője, Pálfi György felelt. A filmekben olyan ismert színművészek tűnnek fel, mint Trill Zsolt, Száraz Dénes.