Az elnöki posztért négyen indulnak, a tisztséget jelenleg betöltő Tóbiás József mellett Szanyi Tibor EP-képviselő, Molnár Gyula korábbi fővárosi pártelnök és Harangozó Tamás parlamenti frakcióvezető-helyettes aspirál az MSZP vezetésére.

A választmányi elnöki tisztségre két jelentkező van, a posztot birtokló Botka László kihívója Hiller István volt pártelnök.

Elnökhelyettesnek szintén ketten jelentkeztek: a posztot jelenleg is betöltő, de szívpanaszok miatt kórházban kezelt Gőgös Zoltán, valamint Tóth Bertalan parlamenti frakcióvezető-helyettes. Alelnököt a posztot most is betöltő két politikus, Lukács Zoltán és Ujhelyi István, valamint Gúr Nándor országgyűlési képviselő és Nemény András, a párt Vas megyei elnöke közül választanak.

Az elnöki posztért 1500 párttag támogató aláírását, valamint egy elnöki pályázatot kellett leadniuk a jelentkezőknek. Utóbbi alapján a szakpolitikákban, a párt helyi szervezeteinek megerősítésében lényegében nincs különbség a jelöltek között, a szövetségkötést azonban másként képzelik el.

A 15 tagú országos elnökségnek hivatalból tagja a frakcióvezető, a helyek egyötödét nőkkel, valamint 35 éven aluliakkal kell betölteni. Az elnökségi posztokra több mint hatvan pályázat érkezett.

A Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet kutatása alapján a teljes népességben és az MSZP szavazótáborában is Botka László a legnépszerűbb MSZP-s politikus, őt követi Hiller István és Kunhalmi Ágnes.

A négy pártelnökjelölt között az MSZP-szavazók körében a jelenlegi elnök, Tóbiás József a legnépszerűbb (57 százalék), akit Szanyi Tibor (50 százalék), majd Molnár Gyula (43 százalék) és Harangozó Tamás (41 százalék) követ.

A Nézőpont Intézet legutóbbi elemzése szerint a szocialisták kongresszusának legnagyobb kérdése, hogy az MSZP mennyire tudja majd érvényesíteni érdekeit egy esetleges 2018 előtti baloldali összefogásban.

Az MSZP alapszabálya szerint a tisztújítást felmenő rendszerben kell megtartani: először a helyi szervezetekben, majd a területi szövetségekben, végül országos szinten választanak új tisztségviselőket.

A tisztújító kongresszust megelőző megyei elnökválasztások alapján három megyében, Baranyában, Komárom-Esztergomban és Nógrádban választottak új elnököt az MSZP-szervezet élére. Baranyában Tóth Bertalan parlamenti frakcióvezető-helyettes és elnökhelyettes-aspiráns váltotta a párt egyik máig meghatározó politikusát, Puch Lászlót, aki nem indult a posztért. Komárom megyében Ujházy Emil helyére Fekete Miklós tatabányai önkormányzati képviselőt választották. Nógrád megyében az offshore-gyanúba keveredett és ezért elnöki posztjáról lemondott Boldvai Lászlót Huszár Máté salgótarjáni alpolgármester váltotta.

Újraválasztották Kunhalmi Ágnest, az MSZP budapesti elnökét; ő az egyetlen nő a területi szervezetek vezetői között. Bács-Kiskun megyében Király József, Békés megyében Varga Zoltán, Borsodban Varga László, Csongrád megyében Botka László, Fejér megyében Horváth András, Győr-Moson-Sopron megyében Kránitz László, Hajdú-Bihar megyében Huszka Imre, Heves megyében Érsek Zsolt, Jász-Nagykun-Szolnok megyében Iváncsik Imre, Pest megyében Trenka István, Somogy megyében Harangozó Gábor, Szabolcs megyében Veres János, Tolna megyében Harangozó Tamás, Vas megyében Nemény András, Veszprém megyében Gőgös Zoltán, Zala megyében Fodor Csaba őrizte meg elnöki posztját.