„Az ügyvédi irodák lehallgatásának kétféle esetköre lehetséges: a jogszerű és a lehetséges jogszerűtlen megoldás. Ha az ügyvéd saját maga bűnelkövetőként nyomozás alanya lesz, akkor teljesen természetes, hogy az ügyvédet titkos megfigyelés alá is helyezik akár” – ismertette Réti László.

„Abban az esetben pedig, ha az ügyvédnél olyan adat létezik, amiről azt feltételezik, hogy valamiféle titkos megfigyelés folytán azt a rendőrségnek meg kell ismernie, akkor annak van egy törvényben meghatározott protokollja, eljárásrendje” – folytatta.

Emlékeztetett: az volt a gyanú és a bejelentés, hogy teljes ügyvédi irodákat hallgatnak le. Ezek után megkérdeztük, hogy ki találkozott egyáltalán bizonyítható vagy feltételezett lehallgatással, mik a kollégák tapasztalatai.

„A tapasztalatok összegyűltek a bizottságnál, aminek ugyan nincs nyomozati jogköre, így nem volt arra jogköre és nincs semmiféle oka sem, hogy ezeknél az ügyeknél feltárásokat végezzen vagy végeztessen. Egyet tehettünk, hogy meghallgattuk azt, amit a kollégák mondtak, a bizottsági jelentés ezt összegzi” - közölte a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke.

Ennek tapasztalatai alapján elmondta, hogy több ügyvédtől kaptak bejelentést, de kevesebb mint egy tucat volt, aki azt jelezte, hogy náluk lehallgatás történt, kaptak végzést róla.

„Volt, aki szerint az a tényállás, ami alapján a bíróság engedi ezt a lehallgatást, megalapozatlan volt. A másik konkrét esetben az volt a probléma, hogy túl sokat markolt a nyomozóhatóság, vagyis nem csak az adott ügyre vonatkozó, nemcsak az adott ügyfélre vonatkozó adatokat gyűjtötte be, hanem vitte az egészet” - ismertette.

Azt kértük a Magyar Ügyvédi Kamara elnökétől, hogy amikor találkozik a legfőbb ügyésszel, akkor mondja el ezeket az eseteket – folytatta.

„Az az eset is szerepel a jelentésben, amikor egy kollégánál – aki úgy tudta, hogy még mielőtt a legalacsonyabb szintű engedélyt megszerezte volna a hatóság – már telepítették a technikát. Ez t később orvosolták, a szükséges engedélyt beszerezték. Egy ilyen konkrét esetre fény derült, amiben a kolléga saját maga panaszkodott, így a kamara fellépésére nem volt szükség” - mondta Réti László.

„Volt egy másik eset, ahol egy országgyűlési képviselő képviseletében eljáró ügyvéd tett bejelentést, és már feljelentést is tett” - közölte a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke.