A szertartás délután három órakor kezdődik Budapesten, a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben. Az író özvegye, Kertész Magda felkérésére Spiró György és Esterházy Péter mond beszédet a temetésen, amelyen ott lesz Norbert Lammert, a német parlament elnöke is. A család arra kéri a résztvevőket, hogy egyetlen szál virággal fejezzék ki gyászukat.

Kertész Imre 14 éves korában megjárta az auschwitzi, majd a buchenwaldi koncentrációs tábort, ahonnan 1945-ben tért haza. A haláltáborok borzalmairól szóló, Sorstalanság című könyve 1975-ben jelent meg. A regényért 2002-ben irodalmi Nobel-díjat kapott. Ő a díj történetének első és mindmáig egyetlen magyar kitüntetettje. Kertész Imre 2003-ban átvette a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét, 2014-ben a Magyar Szent István Rendet adományozta neki Áder János köztársasági elnök.

„Ez az életmű a szabadság és boldogság iránti vágyról szól. A szabadság belső megélésének lehetőségéről és lehetetlenségéről egy olyan korban, amelyben a diktatúrák árnyékát nem volt módunk elhárítani magunktól.”

Kertész Imre március 31-én hunyt el. 86 éves volt.

„Ha megkérdeznék, hogy miért és hogyan lettem író, csak azt a választ adhatom, amit ebben a könyvben adok is: ez egy misztikus pillanat, egy feladatnak a fölismerése, vagy kiadása magam számára. A vagonban, amikor Auschwitz felé vittek, nem arra kötöttem szerződést, hogy pár évvel később a svéd királynál vacsorázzam. Ennek benne kell lennie az önéletrajzban, a véletlenek, az abszurditás. Az egész életnek ezeket a furcsa, meglepő fordulatait akartam megírni, és semmiképpen sem abból a szemszögből, hogy mint Nobel-díjas visszanézek sikereim lépcsőfokaira.”