Az elhízás és kísérőbetegségeinek legújabb kezelési módszereiről, valamint az elhízás és a mozgásrendszeri elváltozások összefüggéséről tart kongresszust pénteken és szombaton a Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság. Az esemény előtt az InfoRádió Bedros J. Róberttel,  a társaság elnökével, a Szent Imre Egyetemi Oktatókórház főigazgatójával beszélgetett.

A mozgásszegény életmód, a megnövekedett szénhidrát- és kalóriabevitel következtében drasztikusan nőtt az elhízás gyakorisága az elmúlt negyven évben Magyarországon - mondta a Szent Imre Egyetemi Oktatókórház főigazgatója.

Bedros J. Róbert hozzátette: "a 2014-es OECD-államok közötti vizsgálat alapján sajnos a harmadik legrosszabb helyen állunk, csak Mexikó és az Amerikai Egyesült Államok előz meg. A szomszédunkban, Ausztriában vagy akár Olaszországban az elhízás gyakorisága harmada, negyede a mienknél. Hazánkban a férfiaknál 63, a nőknél 61 százalék az elhízottak és a túlsúlyosak aránya, ezért ezzel a problémával mindenképpen foglalkozni kell."

A Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság elnöke felhívta a figyelmet arra, az elhízásnak nemzetgazdasági jelentősége is van, hiszen az elhízás kezelésének súlyos költségei vannak - gondoljunk a biztosításra, a táppénzre, a munkaképesség-csökkenésre.

A MOMOT-elnöke közölte, az elhízáshoz nagyban hozzájárul a mozgáshiányos életmód, az ülőmunka, a megnövekedett szénhidrátbevitel és az ételadagok növekedése.

"Az elhízás krónikus betegség, sőt halálok. Kezelése egész életen keresztül tart. Ha a páciens abbahagyja, nem tartja be az életmódváltást, nem csinálja azokat a feladatokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy megtartsa a testsúlyát, akkor visszahízik. Rosszul sikerült fogyókúrák sorozatával lehet igazán meghízni" - hangsúlyozta Bedros J. Róbert.

A Szent Imre Egyetemi Oktatókórház főigazgatója kiemelte: "az elhízásnak jelenleg nincs gyógyszeres kezelése, bár Amerikában már két gyógyszert engedélyeztek. Vannak különféle csodatápszerek, amelyeknek nem szabad bedőlni, mert nagyobb az egészségkárosító hatásuk, mint a fogyókúrás. Inkább a kísérőbetegségekre kell odafigyelni."

 A Szent Imre Egyetemi Oktatókórház főigazgatója kiemelte, az elhízás az egész testre károsan hat, a testtömegindex (BMI) növekedésével a kísérő betegségek - például a magas vérnyomás, a cukorbetegség - kockázata is növekszik. Kiemelte, hogy 10 százalékos testsúlycsökkenéssel 30-50 százalékos vércukorszint-csökkenés érhető el, de 50 százalékkal csökkenthető a cukorbetegség kialakulásának kockázata is.

"Megvizsgáltuk az Országos Obezitológiai Centrumban folyó testsúlycsökkentő program résztvevőinél egyéb rizikófaktorait is. Érdekes, hogy 68 százalékuknak volt magas vérnyomása, 44 százalékuknál szénhidrátanyagcsere-zavar volt kimutatható, és több mint 82 százalékuknál valamelyik lipidfaktor kóros volt" - jelezte Bedros J. Róbert.