Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília

Nem javultak jelentősen a diákok képességei

2008 óta nem változtak a közoktatásban a kompetenciamérés eredményei. A 6., a 8., és a 10 évfolyamon is a diákok körülbelül 10 százaléka teljesít a nagyon gyenge 1-es vagy 1-es alatti szinten, vagyis őket kell leginkább fejleszteni - mondta az InfoRádióban az Oktatási Hivatal elnökhelyettese.

Brassó Sándor elmondta: "az egyik oldalon jól látszik, hogy a tanulók matematikai képességei a 6-8. évfolyamig tartó időszakban fejlődtek, a szövegértési képességek fejlődése 6-10. évfolyamig egyenletesebb, kiegyensúlyozott növekedést mutat. A középfokú oktatásban a 10. évfolyamosoknál kicsit jobbak az eredmények, az alsóbb évfolyamokon bár az eloszlás hasonló, alacsonyabb. Nagy ingadozások nincsenek a rendszerben. Matematikából és szövegértésből 2008-ig visszatekintve egyenletes a teljesítmény, 8. évfolyamon látszik csak némi javulás 2013-hoz képest, ott egyértelmű növekedés van a szövegértésben."

"Mindig azt kell nézni, hogy az átlagértékek mögött milyen rétegadatok vannak és ezek hogyan oszlanak el. A kompetenciamérés mindkét vizsgált területen - matematika és szövegértés - úgynevezett képességszintekre helyezi be az elért teljesítménypontszám alapján a tanulókat, 1-7-ig és 1 alatti, tehát összesen nyolc szintre" - magyarázta az Oktatási Hivatal elnökhelyettese.

Brassó Sándor hozzátette, hogy az 1-es és az 1-es alatti képességszint nagyon gyenge elért eredményt jelez. Ennek összértéke eléri 10 százalékot. Ez a nagyon veszélyeztetett tanulói csoport, az iskoláknak rájuk kellene nagyon figyelni, hogy ne morzsolódjanak le. Az átlagérték környékén mozog a tanulók 55-60 százaléka, a nagy populációs többség a középértéken vagy egy kicsit fölötte teljesített.

"Az alsóbb évfolyamokon azt látjuk, hogy a hármas képességszinteken van egy 25-30 százalékos tartományba esés, ami azt mutatja, hogy ott inkább kicsit még átlag alatt vannak a tanulók" - mondta el az Oktatási Hivatal elnökhelyettese.

Hanganyag: Sipos Ildikó

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×