"Két szervezetnek, illetve személynek van lehetősége arra, hogy népszavazást kezdeményezhet anélkül, hogy aláírást kellene gyűjtenie: az egyik a köztársasági elnök, a másik pedig a kormány" - közölte Pálffy Ilona.

"A Nemzeti Választási Bizottságnak a benyújtástól számított harminc napja van arra, hogy döntsön a kérdésben, ami ellen bárki fordulhat jogorvoslati kérelemmel a Kúriához" - folytatta.

"A Kúriának 90 napja van arra, hogy döntsön ebben a kérdésben, amit közzé kell tennie a Magyar Közlönyben. Ezután öt napon belül kell a Nemzeti Választási Bizottság elnökének átküldenie a jogerős döntést az Országgyűlés elnökének" - ismertette.

"A jogszabály szerint az Országgyűlésnek a kézhezvétel utáni első ülésnapon kell bejelenteni a kezdeményezést, és 30 napon belül kell döntenie az elrendelésről" - folytatta.

Ezek szerint ha senki nem él jogorvoslattal, akkor egyből, ha jogorvoslattal élnek, akkor a Kúria beiktatásával az Országgyűlés elé kerül a dolog. Az Országgyűlés dönt, hogy kiírja-e a népszavazást. Ezután 15 napon belül lehet az Alkotmánybírósághoz fordulni, és 30 napon belül kell az Alkotmánybíróságnak döntenie a kérdésben.

"Ekkor az elrendelésről szóló határozatot közzé teszik a Magyar Közlönyben. Ezután a köztársasági elnöknek 15 napon belül kell kitűznie a népszavazás időpontját" - mondta a Nemzeti Választási Iroda vezetője.

"A népszavazást pedig minimum 70, maximum 90 nappal a dokumentum kézhezvétele után kell kitűzni. Tehát leghamarabb talán nyár elejére, a legkésőbb télre írható ki a népszavazás. Egyébként pedig valahol a kettő közötti időpontra, őszre várható" - véli Pálffy Ilona.

A Nemzeti Választási Iroda vezetője elmondta: ahhoz, hogy érvényes legyen a népszavazás, a választópolgárok több mint felének, vagyis valamivel több mint 4 millió embernek kell elmennie szavazni, és a választópolgárok több mint felének kell egyneműen szavaznia.