Igazságügyi miniszterként Trócsányi László képviseli majd az Európai Bíróságon Magyarországot a menekültek elosztását célzó, kötelező uniós kvótarendszer elleni perben, amelyre az Országgyűlés döntése kötelezte a kabinetet.

"Egy olyan jelentőségű kérdésről van szó, amely precedensértékű pert fog megindítani az Európai Bíróság előtt" - fogalmazott a miniszter.

Trócsányi László rámutatott, hogy az unió tagállamai a közösségbe való belépésükkor szuverenitásuk gyakorlásának egy részét ugyan átruházták az uniós szervekre, ám nem mondtak le államiságuk, szuverenitásuk és függetlenségük lényegéről, államrendjük alapjainak szabad megválasztásáról. Az pedig, hogy az állam kiket enged be egy adott országba, csak saját döntésétől függ, tehát - a tárcavezető szavai szerint - egy kötelező betelepítéssel kapcsolatos döntés sérti az ország szuverenitását.

"Egy oktrojált normáról van szó, olyan oktrojált normáról, amelynek társadalmi elfogadottsága nincsen. Amennyiben megkérdezzük az ország lakosságát és Európa lakosságát, akkor a kötelező kvótarendszerrel Európa lakosságának nagy része nem ért egyet" - jelentette ki az igazságügyi miniszter.

Ám Trócsányi László úgy vélte, hogy a társadalmi mellett a bel- és igazságügyi tanács által elfogadott határozat jogi legitimációja is problémás, holott a tagállamok joggal várhatják el, hogy az uniós intézmények is tartsák be a rájuk vonatkozó szabályozást.

"Ténylegesen egy jogszabály-módosításnak felel meg, ugyanakkor formai értelemben határozatnak minősíti magát, annak érdekében, hogy ne kelljen betartani a jogszabályok megalkotására vonatkozó eljárási követelményeket. Ezért fordulhatott elő, hogy a nemzeti parlamenteket nem kérdezték meg, hanem egy gyorsított eljárásban, egy határozat formájában hozták ki a tartalmi jogszabály-módosítást" - hangsúlyozta.

Az igazságügyi miniszter kiemelte, hogy korábban az Európai Tanács csupán az önkéntes, nem a kötelező kvóták rendszerét támogatta. Trócsányi László aláhúzta, hogy a kabinet Szlovákiához hasonlóan határidőben, - várhatóan decemberben - nyújtja be keresetét az Európai Bírósághoz. A kormány azt is megvizsgálja, hogy van-e lehetőség a soron kívüli eljárásra, mert akkor viszonylag gyorsan dönthet a kérdésről a luxembourgi testület.