"Ezek az emberek végleg elhagyták a hazájukat. A legnagyobb részük, és ezt a kimutatások is igazolják, egyedülálló férfi, annak ellenére, hogy a képeken mindig az asszonyokat, gyerekeket és a családokat látjuk" - mondta Győri-Dani Lajos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat ügyvezető alelnöke az InfoRádiónak.

Hozzátette: ennek az egyik oka nemcsak az, hogy a sajtó őket szeretné mutatni, hanem az, hogy ők állnak meg gyakrabban pihenni. A férfiak döntően mozgásban vannak. A velük való beszélgetések egyértelműen azt igazolják vissza, hogy őket kvázi elküldték otthonról, hogy teremtsenek egy új életet. Egyrészt saját maguknak, másrészt, hogy utána onnan távolról segítsék a családokat.

"Ez a sok fiatalember azért érkezik ide, hogy letelepedjen, elsősorban Németországban és Svédországban, de ezekről az országokról azt sem tudja, hol fekszenek és milyen ott az élet" - fogalmazott a szervezet alelnöke.

"Ez olyan kicsit, mint amikor valaki Csodaországba készül, és várja valahol messze a megváltást. Azt, hogy vele majd ott valami nagyon jó dolog fog történni" - fűzte hozzá Győri-Dani Lajos. A legtöbb menekült nemcsak azt nem tudja, hogy Magyarországon mivel fog találkozni, hanem azzal sincsen tisztában, hogy mivel fog szembenézni Németországban.

"Láttam nagyon tudatos 20-40 fős csoportokat, láttam nagyon ingerült embereket, főleg a kezdeti szakaszban, és részben olyanokat, akik hálásak voltak azért, amit segítségként kaptak" - mondta Lehel László, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója az InfoRádiónak.

Hozzátette: a bejövők között különösen feltűntek számára az afgánok, mert Afganisztánt jól ismeri.

"Több alkalommal jártam ott, jelenleg is van ott folyó munkánk az egyik szervezettel, tehát tudom, honnan jöttek ezek az emberek. Amikor egyiküktől megkérdeztem, honnan jött, azt válaszolta, hogy Mazar-e-Sharifból, amely a második legnagyobb város és a legbékésebb, legnyugodtabb hely az országban, nekünk is ott van a képviseletünk" - osztotta meg tapasztalatait a segélyszervezet elnök-igazgatója.

Miután megkérdezte a férfit, miért jött el onnan, ő azt válaszolta, hogy dolgozni akar. A célja tehát az, hogy visszasegítse a családját, feltéve, ha nem családegyesítést szeretne. A nők és kiskorúak más elbírálás alá esnek, hiszen ha egy gyerek 18 éven aluli, akkor megkülönböztetett elbánásban részesül.

"Ha elismerik őt menekültnek, akkor például a német rendszerben joga van arra, hogy családegyesítést kérjen, amely ilyenkor minimum 5 főt jelent" - fogalmazott Lehel László.