Az egyebek mellett Pozsonyban, Révkomáromban, Dunaszerdahelyen, Somorján, Párkányban, Rimaszombatban, Rozsnyón, Füleken és más helyszíneken megtartott, koszorúzással egybekötött ünnepi rendezvényeket többségükben a felvidéki magyarság politikai és társadalmi szervezetei, illetve magánszemélyek szervezték.
Pozsonyban délután a kecskekapui temetőben, a vértanú halált halt báró Jeszenák János, a felvidéki ellenforradalmi csapatok ellen küzdő egységek kormánybiztosa, illetve Rázga Pál evangélikus lelkész sírjánál idézték fel az aradi vértanúk és a szabadságharc emlékét.
A legnagyobb felvidéki magyar közéleti és kulturális szervezet, a Csemadok helyi választmánya, Magyarország pozsonyi nagykövetsége, valamint a Pozsonyi Magyar Intézet, a Via Nova ifjúsági csoport és a Pozsonyi Caszinó polgári társulás által szervezett rendezvényre több mint százan látogattak el, köztük a felvidéki magyar politika és közélet számos szereplője.
Báró Jeszenák Jánosnak, az egyik pozsonyi vértanúnak a síremlékénél mondott beszédében Czimbalmosné Molnár Éva, Magyarország pozsonyi nagykövete felidézte a pozsonyi vértanúknak a forradalomban és a szabadságharcban betöltött szerepét, majd szólt az osztrák kormányzat által 1849 őszén elindított véres politikai megtorlás tragédiáiról és a kivégzettek sorsvállalásának máig ható üzenetéről is.
"A hősök leckét adtak nekünk emberi helytállásból" - emelte ki a nagykövet, hozzátéve: a reformkor nagyjainak politikájából és áldozatainak vértanúságából tanulva, a közösség vezetőinek szem előtt kell tartaniuk a közös érdekérvényesítés lehetőségét.
A Magyar Közösség Pártja (MKP) már vasárnap megtartotta a nemzeti gyásznap alkalmából szervezett központi rendezvényét. A révkomáromi városi művelődési központban tartott megemlékezésen Berényi József, a felvidéki magyar párt elnöke az aradi tizenhármak állhatatosságára és emberi erejére mutatott rá, példának állítva azt a felvidéki magyarok számára. Rámutatott: a vértanúk helytállása, ez a fajta elkötelezettség, amely emberi erő és kitartás tekintetében példamutató, szellemiségében ma is meg kell jelenjen a felvidéki magyarság hétköznapjaiban, ahhoz, hogy ez a közösség sikerrel tudjon megbirkózni az őt folyamatosan érő kihívásokkal.
A 13 aradi vértanú közül hárman születtek a Felvidéken. Aulich Lajos, a szabadságharc utolsó hadügyminisztere, német szülők gyermekeként Pozsonyban született, hamvai 1974 óta a vértanúk emlékoszlopa alatti kriptában nyugszanak. Lahner György, aki később a hadügyminisztérium tüzérségi és felfegyverzési osztályát vezette, a Turóc megyei Necpálban (Necpaly) született, földi maradványait szintén az emlékoszlop kriptájában helyezték el. Dessewffy Arisztid, aki a Felső-Magyarországi Hadtest parancsnoka volt, a Kassától nem messze fekvő Ósvacsákányban (Cakanovce) született, földi maradványai 1850 óta a Dessewffyek margonyai birtokán nyugszanak.
Új világ köszöntött be a hazai bankautomatáknál