eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar

Itt tart a magyar-horvát nyilatkozatháború

Budapestre készül a horvát államfő, hogy javítson a két ország megromlott viszonyán. Kolinda Grabar-Kitarovic azt mondta, mindenképpen beszélni szeretne a magyar kormányfővel a két ország viszonyáról, hisz Magyarország mindig is barátja volt Horvátországnak, "beszélnünk kell a szomszédainkkal, és közösen kell megoldást találni a problémákra" - fogalmazott.

Hazugság, a tények meghamisítása és kiforgatása, alattomos támadás, megzsarolás, ez a Schengen nem kell nekünk - csak néhány kifejezés, amit horvát és magyar vezető politikusok mondtak egymásra, illetve az egymás országában kialakult migrációs helyzetre, annak kezelésére az elmúlt hetekben. 

Nyáron kezdett megromlani az addig kiegyensúlyozott és jó kétoldalú viszony, amikor a horvát miniszterelnök elkezdte először finomabban, majd egyre élesebben kritizálni Magyarország lépéseit és eljárást a menekültáradat kezelésében. 


Még a szerb-magyar határzár szeptember közepi véglegesítésekor is a magyar lépéseket és kerítést kritizálta a horvát kormányfő és belügyminisztere, Zoran Milanovic a zágrábi parlamentben azt mondta, Horvátországban közel sem lesznek olyan állapotok, mint Szerbiában és Magyarországon. "Biztos vagyok abban, hogy a menekültválságot sokkal jobban kezeljük majd, mint azt más országok tették - érvelt a miniszter. 
Ehhez képest - pár nappal később - a magyar külügyminiszter és a szerb belügyminiszter is arról beszélt, egy nap alatt összeomlott a horvát befogadó rendszer, meglepően felkészületlenül érte az addig a válsághelyzet megfelelő kezeléséről értekező zágrábi kabinetet a menekültáradat.

"Horvátország bár az Európai Unió tagja és igyekszik Schengenbe, láthatóan nem készült fel ennek a helyzetnek a kezelésére. Alapvető kérdéseket vet fel, hogy egy ellátórendszer egy nap alatt összeomlik, a magyar kilenc hónapja állja a sarat" - mondta Kovács Zoltán kormányszóvivő.

A nyilatkozatháború talán akkor érte el csúcspontját, amikor 18-án éjszaka egy vonaton ezer menekült érkezett Magyarországra, 40 felfegyverzett horvát rendőr kíséretében, a hazai nyilatkozatok szerint példátlan módon, bejelentés és egyeztetés nélkül. A horvát belügyminiszter szerint volt megállapodást, csak ezt "meghamisítja és kiforgatja" Budapest. Szijjártó Péter színtiszta hazugságnak nevezte, hogy lett volna megegyezés, és tiltakozó jegyzék átadására utasította a zágrábi nagykövetet.

"Egészen világos, hogy nem a horvát nép támadta meg Magyarországot, hanem a horvát miniszterelnök támadja folyamatosan Magyarországot, mond mindenfajta méltatlan és alaptalan rágalmakat" - mondta korábban Szijjártó Péter az InfoRádiónak.

A horvát miniszterelnök pár nappal később kijelentette: nem tudja megérteni "a magyar vezetők merevségét, keresztes templomos rendi görcsös hozzáállását" a migráns kérdéshez. Azt is mondta, nem beszélt Orbán Viktor magyar kormányfővel, "de úgy tűnik, vele senki nem beszél a nyugatiak közül". A menekülteket szállító szerelvényről azt mondta, "ezt a vonatot ott hagyhatjuk nekik, ha már elvették a horvát olajtársaságot, az INA-t".

Azóta is folyamatos a nyilatkozatcsata, a horvát belügyminiszter a minap azt mondta, Magyarország "nem oktathatja ki" Horvátországot, hogy hogyan bánjon a migránsokkal. "Nem leszünk az Európai Unió menekült-gyűjtőközpontja, akik pedig Horvátországot azzal vádolják, hogy nem tartja be a nemzetközi előírásokat, kérdezzék meg maguktól, ők mit tettek."

Szijjártó Péter a múlt héten azt mondta, a horvát miniszterelnöknek az elmúlt hetekben mutatott viselkedése "minden, csak nem európai". "Szomszédos országok folyamatos, alattomos támadása és megzsarolása, a bevándorlással kapcsolatos európai szabályok látványos és szándékos felrúgása" méltatlan egy 21. századi kulturált európai politikushoz - közölte a tárcavezető.

Hanganyag: Király István Dániel

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Dohányosokat kérdeztek, érdekes dologok derültek ki

Dohányosokat kérdeztek, érdekes dologok derültek ki

A leszokási hajlandóságot nagyban befolyásolja, hogy mennyire érezzük távolinak a dohányzás negatív, illetve a leszokás pozitív következményeit – derül ki az ELTE PPK kutatóinak 1500 dohányost bevonó vizsgálatából.

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×