Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.18
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Áder: a klímaforradalom korát éljük

Az ipari és a digitális forradalom után a klímaforradalom korát éljük - hangsúlyozta Áder János köztársasági elnök a Műegyetem tanévnyitóján. Az államfő szerint az intézmény hallgatóinak és oktatóinak felelősségük és lehetőségük is van egyszerre abban, hogy a klímaváltozás okozta kihívásokra válaszokat keressenek, a folyamatokra hatást gyakoroljanak.

A köztársasági elnök most tartott először előadást felsőoktatási intézmény tanévnyitóján.

Áder János a Műegyetemen azt mondta: az aszályok, árvizek, ivóvízhiány és tengervízszint-emelkedés lehet a klímaváltozás következménye ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak, ez pedig migrációhoz, háborúkhoz vezethet az ivóvízért.

Hangsúlyozta: az ipari és a digitális forradalom után ma a klímaforradalom korát éljük. Úgy vélte: a Műegyetem hallgatóinak és oktatóknak felelősségük és lehetőségük is van egyszerre abban, hogy a klímaváltozás okozta kihívásokra válaszokat keressenek, a folyamatokra hatást gyakoroljanak. Az M1 Híradójának felvétele szerint az elsőévesektől azt kérte: csatlakozzanak az élőbolygónk.hu klímavédelmi kampányához.

" Azt kérem, hogy az új megoldások iránti nyitottsággal, az új utak keresésének bátorságával és leendő gyermekeik és unokáik iránt érzett felelősséggel foglalkozzanak a szakmájukba vágó, a klímaváltozással kapcsolatos kérdésekkel, problémákkal" - fogalmazott.

Áder János úgy fogalmazott: a Kárpát-medence sokkal jobban kitett a klímaváltozás hatásának, ezért nekünk kevesebb időnk van a megoldások keresésére, a szélsőségesebbé váló időjáráshoz való alkalmazkodásra, valamint az energiahasznosítás hatékonyabb formáinak a megtalálására.

A tanévnyitón Józsa János rektor bejelentette, a Műegyetem intézményi szinten csatlakozik a köztársasági elnök felhívásához, melynek célja, hogy a decemberi párizsi klímacsúcs résztvevőit minél ambiciózusabb megállapodás elfogadására ösztönözze a klímaváltozás megfékezése érdekében.

Hanganyag: Gál Ildikó

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×