Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.86
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia

Több mint nyolcmilliárd forintos fejlesztés az állami IT-rendszerekben

Lezárult az állami szervezetek, minisztériumok, okmányirodák információtechnológiai rendszereinek fejlesztése, a projekt 8,3 milliárd forint európai uniós támogatásból valósult meg - tájékoztatta a projekt konzorcium vezetője, a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. hétfőn az MTI-t.

A Központosított Kormányzati Informatikai Rendszer kiterjesztése (KKIR2) elnevezésű projekt 2013 márciusában indult, az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP) keretében.

A projekt során modern informatikai eszközök kerültek a kormányablakokba és okmányirodákba, IP-alapokra helyezték az állami szervezeteknek nyújtott telefonos hangszolgáltatást, valamint notebookokat és okostelefonokat szereztek be a minisztériumok számára és megújultak az informatikai támogató rendszerek is - írja a NISZ.

A tájékoztatás szerint a KKIR2 utolsó részfeladataként hat minisztérium 16 telephelyén indult el a korszerű nyomatmenedzsment (nyomtatásfigyelő és nyomtatásvezérlő) rendszer, amellyel 10 százalékkal csökkenthető a nyomtatásra fordított költség. Augusztus végétől az intézmények csaknem négyezer munkatársa névre szóló chipkártyájával használhatja a legmodernebb nyomtatási eszközöket - olvasható a közleményben.

A projekt során a NISZ Zrt. összesen 107 közbeszerzési eljárást folytatott le, amelyben 60 céggel kötött szerződést. A minisztériumok számára 1067 munkaállomást, 2129 IP-telefont, 210 notebookot és 429 irodai multifunkciós nyomtatót szereztek be. Az okmányirodák 4400 munkaállomást, 5000 IP-telefont és 1512 biztonsági nyomtatót kaptak - olvasható a tájékoztatásban.

A projekt megvalósításáért a NISZ Zrt. vezette konzorcium felelt. A konzorciumnak további nyolc tagja van: az Idomsoft Zrt., a Kopint-Datorg Kft., a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, az Igazságügyi Minisztérium, az Országos Bírósági Hivatal, az MTA Wigner, a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal, valamint a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×